Szerző
Czóbel Minka

Czóbel Minka

költőnő

1855. június 8. — 1947. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1140 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. május 3.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Czóbel Minka

Utolsó hang

Kigyúlnak a csillagok a falu felett,
Sötétebbre festi az éj a levelet,
Kicsiny házak meghúzódnak a fák alatt,
A sötétből kis ablakok világlanak.

A konyhából kiözönlik a tűz fénye,
Fénylepedőt vet az udvar közepére.
Mind csendesebb lesz az udvar, falu tája,
Mind jobban elhal az este muzsikája.

A libáknak gágogása halkabb, lágyabb,
Tán egy vándor izgatja még a kutyákat,
Itt-ott egy hang, elnémul majd az is végre,
Mind csendesebb titokzatos éj sötétje.

Ablakokból kifogynak a fénysugarak,
Mind egyenként bezárják már a házakat.
Élő lény már alig-alig akad ébren,
Pusztaság a falu kellő közepében.

Hüvösebb lesz, észrevétlen szellő támad,
Megingatja az udvari fenyüfákat,
Bánatosan-búgó hangot hoz a szellet:
Edényt mosva, a szolgáló énekelget.

Czóbel Minka aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!