Oh engedd, hogy én, kis madárka
U - - U - - U - U
Téged, a sast, megénekeljelek,
- U U - U - U - U -
S vágyó kebelből halk, szerény dalommal
- - U - - - U - U - U
A messze távolból köszöntselek.
U - U - - - U - U -
Oh engedd, hogy a múltra emlékezzem,
U - - U U - U - - - -
Hol lábaidnál ülve hallgatám
- - U- - - U - U -
Mesés fénnyel felém zajló beszéded,
U - - - U - - - U - -
S lelkem merengett lelked szózatán.
- - U - - - - - U -
És szellemed teremtő bűvecsetje
- - U - U - - - U - U
Ott feste édes-bájos képeket -
- - U - - - - - U -
Takarja szívem s félve rejti őket,
U - U - - - U - U - -
S emlékvilág födi a színeket.
- - U - U U U - U -
És minden kép, mely rezgve áll előttem,
- - - - - - U - U - -
Fényesb alakba olykor öltözik,
- - U - U - U - U -
S virág gyanánt az emlékkoszorúba
U - U - U - - U U - U
Múzsák mosolygva belekötözik.
- - U - U U U U U U
Azt mondtad egykor, költő lesz belőlem,
- - U - - - - - U - -
Vár rám dicsőség, hírnév és babér;
- - U - - - - - U -
Szereteted, amellyel boldogítál,
U U U U U - - - U - -
E kétes üdvnél nékem többet ér.
U - U - - - - - U -
Mit ád a hír? a szívnek boldogságot?
U - U - U - - - - - U
Oh nem! csalódást, fájdalmat, borút,
- - U - - - - - U -
S hol int a zöld babér sugármosollyal,
U - U - U - U - U - U
Odáig oly nehéz a hosszu út.
U -U - U - U - U -
Szereteted pedig lelkemben mélyen
U U U - U - - - - - -
Megállapítá az örök hitet,
U - U - - U U - U -
Nem hír és név, nem az teszi a költőt,
- - - - U - U U U - -
Nem ihleti, hevíti a szívet.
U - U U U - U U - -
Legyen a költő homlokán babér bár,
U U U - - - U - U - -
Nem az, nem az koszorúzza a főt,
U - U - U U - U U -
Mit szelleme virágiból tüzött föl,
- - U U U - U - U - U
Az állja hervadatlan a jövőt.
U - U - U - U U U -
És te dicső, ki homlokán ragyognak
- U U - U - U - U - U
A hosszú évsor s dús virágfüzér -
U - - - - - U - U -
A ritka és oly ékes koszorúban
U - U - U - - U U - -
Tulajdon bimbó díszlik és babér.
U - - - - - U - U -
Oh te, ki ősz fürtökkel s ifju szívvel
- U U - - - - - U - U
Állasz a múlt romján nyugalmasan,
- U U - - - U - U U
Egy órjás könyv, amelynek minden újabb
U - - - U - - - U - -
Lapján a múlt egy órjás képe van:
- - U - U - - - U U
Oh engedd, hogy ezentúl is még hozzád
U - - U U - - - - - -
Lelkem zarándokolni járjon el,
- - U - U - U - U -
S emlékezhessék meg szeretetedről
- - - - - - U U U - -
Büszkén és boldogan e hő kebel.
- - - - U U U - U -
Oh engedd, hogy mint mostanig, tovább is
U - - - - - U - U - -
Mély tisztelettel, hűn szeresselek,
- - U - - - U - U U
És olykor-olykor halk, meleg dalommal
- - U - - - U - U - U
A messze távolból köszöntselek.
U - U - - - U - U U
| 9
10
11
10
12
10
11
10
11
10
11
10
12
10
11
10
11
10
11
10
12
10
11
10
11
10
11
10
12
10
11
10
11
10
11
10
12
10
11
10
11
10
11
10
12
10
11
10
|
Alliteráció
Alliteráció
|