Szerző
Békássy Ferenc

Békássy Ferenc

költő, esszéista és huszár

1893. április 7. — 1915. június 25.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 789 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. március 19.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Békássy Ferenc

Jőjj, szólt a herceg

Mely nagy Bengália csodája,
A palotában néma csend
Sok iv, sok oszlop tarkasága,
S a viztükör világa fent.

Arannyal terhes nagy falombok
Lotusvirágos víz felett,
Hol háromezer éve mondott
Egy bölcs király itéletet.

"Jőjj", szólt a herceg megragadva,
Hévvel szorítva meg kezem,
Szent birtokát hogy megmutatta;
"Élj", szólt a herceg, "itt velem!"

Európai nyűgös vendége,
Ugy ahogy jöttem, távozék.
A nyugtalanság nagy szeszélye
Lelkem legmélyén rejtve ég.

Nagy évek zúgnak el felettem:
Az az emlékem megmaradt.
És egyre látom, képzeletben,
A palotát a viz alatt.

Budapest, 1915. január

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!