Szerző
Komjáthy Jenő

Komjáthy Jenő

magyar költő, a 19. század végén a magyar líra egyik megújítója

1858. február 2. — 1895. január 26.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 703 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. március 15.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Komjáthy Jenő

Uj Józsue

I.

Kiragadom az időbül,
Ami soha el nem évül.

Megragadom azt a percet,
Ami soha le nem perceg.

Elragadom azt a hangot,
Mi a szívből szívbe hangzott.

Fölragadom azt a lelket,
Kit igazság szomja kerget.

Elragadom, föl az égig,
Kit fensége le nem szédít.

Kiragadom a világból,
Kiben eszme tüze lángol.

Azt a lángot istenkézből
Leragadom, le az égből.

II.

Megállítom azt a percet,
Mi az örök órán perceg.

Beállítom a szívekbe,
Szív legyen a dolgok rendje!

Elállítom, ami múló,
Szárnyaszegett, porbafúló.

Fölállítom azt a szobrot,
Nagy-merészen égbe rontok.

Megállítom azt a percet,
Maradjon az üdv itt veszteg!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!