Álmomban ültem egyedül s unottan,
- - U - U U U - U - -
Dübörgve vitt a gyors vonat.
U - U - U - U U
Éj volt, s az ablak üvegéhez nyomtam,
- - U - U U U - - - -
Hüsítni, égő arczomat.
U - U - - - U U
Beárnyékolva pislogott a lámpa,
U- - - U - U - U - U
Tört fénye félhomályba fúlt.
- - U - U - U -
S néztem ki a sötét nagy éjszakába,
- - U U U - U - U - U
Mely a vidékre ráborult.
U U U - U - U -
Előbb egészen egyszínű sötét volt,
U - U - U - - - U - -
Mig hozzá nem szokott szemem,
- - - - U - U -
Csak néha tűnt fel egy parányi fényfolt,
- - U - U - U - U - -
S suhant el újra, hirtelen.
U - U - U - U U
De lassanként a tárgyak is kiváltak:
U - - - U - U - U - -
Futó fák, egymást kergetők,
U - - - - - U -
Völgy és patak, úszó fehér ködárnyak,
- - U U - - U - U - -
S nagy, néma szunnyadó mezők.
- - U - U - U -
Hallgattam a kerekek kattogását,
- - U U U U - - U - -
Úgy kisért, mint a gyász-zene,
- U - - U - U U
S elfogott valami nagy sivárság
- U - U U U - U - -
Kietlen, átkos érzete...
U- U - U - U U
Egyszerre csönd lett, s egy szempillanatban
- - U - - - - - U - U
Eltűnt alólam e vonat,
- - U - U U U U
És az éjben én kihalt uton haladtam,
- U - U - U - U - U - -
Vonszolva vérző lábomat.
- - U - - - U U
Mentem szorongva. Mint a végtelenség
- - U - U - U - U - -
Vonult tovább a gyászos út;
U - U - U - U -
Előttem a sötét reménytelenség,
U - U U U - U - U - -
Mely enyhe révbe sohse jut...
U - U - U - U U
Év évre jő; oly rég volt már ez álom,
- - U - - - - - U - -
De gyásza itt maradt velem,
U - U - U - U -
S a végzetes vad útat egyre járom,
U - U - U - U - U - -
Vigasztalan, reménytelen.
U - U - U - U U
| A
A
A
A
| 11
8
11
8
| ^ Bokorrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
10
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
12
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|