Ma Isten háta mögé leskelődtem, U - - - U U - - U - - megállva egy domboldalon U - U - - - U U a halkan suhanó időben. U - - U U - U - U Körülöttem a margarétás réten U U - U U - U - - - - pöttön vityillók legelésztek - - U - - U U - - bárányszelíden, hófehéren. - - U - - - U - U És apám jutott az eszembe, - U - U - U U - U ki vagy ötvenöt éve itt, U U - U U - U - ez ökörnyálas kis faluban U U - - - - U U U ütötte csapra balga, dús reményeit. U - U - U - U - U - UU S valami meglökött... és elindultam U U U - U - - U - - U egy vándorlegény kihült lábnyomán - - - U - U - - U - a kenderhajú, öreg legendák után. U - - U - U - U - - U - Tágult inakkal, görnyedt háttal - - U - - - - - - még állt a kunyhó a soron, - - U - - U U - hol apám örült-búsult egykoron. U U - U - - - - U U Becsudálkoztam cseppnyi ablakán. U U - - - - U - U - Apó s anyó szunyókált a sarokban. U - U - U - - U U - - S én halkan - mint ki lepkét hajszol - - - - - U - - - - beóvakodtam U- U - U a barna mestergerendák alá. U - U - - U - - U - S kérdezősködtem az apámról. - U - - U U U - - (Tudtam, hogy nem hazug - - - - U - falun a meseontó kályhazúg). U U U U U- - - U - De ők fejrázintva felelték: U - - - - U U - - nem kuporgott sosem tűzhelyük melegén - U - - U - - U - U U - az a vándorlegény. U U - - U - És én tovább zarándokolva - - U - U - U - U szalmás csurgótól cserepes csurgóig: - - - - - U U - - -U a falu népét faggatom U U U - - - U - minden bámész kapun, - - - - U - minden muskátlis ablakon. - - - - U - U U De a piros muskátlik U U U - - - - váltig - - csóválták buksi fejüket; - - - - U U U - s alább U - a vidorszemű szarkaláb, U U - U - - U - verbénák, mályva, szagos menta, - - - - U U - - U mind-mind azt sírták a szívembe: - - - - - U - - U elsüllyedt, meghalt a legenda. - - - - - U U - U Úgy fájt, fojtogatott - - - U U - a süket temetői köd U U - U U -U U ó bánatok, holt örömök fölött. - - U - - U U - U - S hulló könnyeim az avar között - - - UU U U - U - furakodva keresték U U - U U - - az összekuszált régi utakat, U - U U - - U U U U és a beomlott, régi kutakat. - U U- - - U U U U A falu tulsó szegletén U U U - - - U - egy vén iharfa állt elém; - - U - U - U - lehajolt őszes üstökével U U - - U - U - U útszéli, árva bánatomra; - - U - U - U - U s mesélni kezdte, U - U - U s fájó szívemre permetezte - - - - U - U - U a kérge alá bujt meséket U - U U - - U - U egy vidám, daloló legényről, - U - U U - U - - ki valamikor erre járt. U U U U U - U - Én átöleltem a fa derekát - - U - U U U U U - (mint elémtoppant drága nagyapámat), - U - - - - U U U - - s úgy figyeltem, megbékülve, zokogva, - U - - - - - U U - U a muzsikáló, meleg rigmusokra. U U U - - U - - U - U
| A
B
A
| 11
8
9
| | A
A
A
| 11
9
9
| ^ Bokorrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
12
| ^ Félrím
| A
B
B
| 11
10
12
| | A
B
B
| 9
8
10
| | A
B
C
B
A
| 10
11
9
5
10
| | A
B
B
| 9
6
10
| | A
A
A
| 9
12
6
| ^ Bokorrím
| A
B
C
D
C
| 9
11
8
6
8
| | A
A
B
C
C
D
E
D
| 7
2
8
2
8
9
9
9
| | A
B
C
C
D
E
E
| 6
8
10
10
7
10
10
| | A
A
B
C
D
D
B
E
F
| 8
8
9
9
5
9
9
9
8
| | A
B
C
C
| 10
11
11
11
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|