Aki húszéves, az hunyja be szemét U U - - U - - U U U - Mikor úgy érzi, valamit tennie kell és kábult U U - - U U U - - UU - - - - Attól, hogy amihez fogna, nincs, vagy messze van. - - U U U - - U - - - U U Az húnyja le. Idővel ő megérik. Az, amit várunk, - - U U U - U - U - U U U - - - Csirázik és nő. Egykor eltelíti U - U - - - U - U - U A lelket és egy napon él és szilárd a világ. U - U - - U U - - U - U U - Addig csak járjon és keljen és fájjon. Ne lelje helyét - - - - U - - U - - - U - U U - Az ő nyugtalanságát ki bánja? és mi vész el U - - U - - - U - U - U - U A világból azért, hogy ő nem csinál semmit. U U - - U - U - - U - - - Majd él és cselekszik helyette más. - - - U - - U - U - Élet haszontalan szerszáma: hányódjék szép hüvelyében! - - U - U - - - U - - - - U U - - Lógjon és lengjen. Egy napon mély csillogással - U - - U - U - - - U - - Csillog a létre s merül el anyagában; - U U - - U U U U U - U A létnek eggy lesz; neki mély öröm. U - U - - U U - U - Csak semmi kétség! kétségbeesés! Csak közöny, közöny! - - U - - - - UU - - U - U U A lélek gép, mely önmagát faragja; U - - - U - U - U - U Idő kell neki. Mindnyájan megnyugszunk. U - - U U - - - - - - Húszéves lány, te másik, halott, akin nevettem - - - - U - - U - U - U - U Egyszer: azt bánom. Kész voltál s egész, - U - - - - - - U - Csak nyers még. Túlsok anyag: kevés elhullott forgács: - - - - U U - U - - - - - - Megszüntél fogyni. Az élő ne féljen, - - - - U U - - U - - Ha holnap menne: csak sírnék utána. U - - - U - - - U - U Az élő legyen nyugodt s tudjon várni. U - - U - U - - - - U
| 11
15
13
16
11
14
16
14
13
10
17
13
12
10
15
11
11
14
10
14
11
11
11
| Alliteráció
|