Egy kibujdosott végohajtása
Külföld halma födend, leütöttet nem honi harcban,
Sírba rokon könytől megsiratatlan esőt;
Hintse el, aki letesz nyugalomra, a szánakozó kéz
E szivemen hordott port hideg arcaimon.
Szent por ez: a haza földéből bujdosva hozám ki,
Mely rabigába viszály s orgyilok által esék.
1833.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!