Reményik Sándor Jön című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Magányos út, november, éjszaka,
 U -  U  -    U -  U   -   U U  
Koromsötét.
 U -  U -   
Valaki jön mögöttem,
 U U U  -   U -  -   
Súlyosan jön:
 -  U -   -    
Hallom léptei döngő ütemét.
 -  -   -  UU  -  - U U -  
Eremben lassan hűlni kezd a vér, -
U -  -   -  -   -  U  -   U  -     
De nem sietek, már nem sietek,
 U  -   UU -    -   -   UU -   
Tudom, hogy úgyis mindjárt utolér.
 U -    U   -  -   -   -   U U -   

  
Lehajtom a fejem.
 U -  U  U  U U  
Ez már nem félelem,
-   -   -   - U U  
Ez már az Ámen halk mozdulata:
-   -  U  - -   -    -  U U U  
Az irgalmatlan léptű idegen
U  -  -  -  -   -  - U U -  
Hadd jöjjön hát. -
 -    -  -   -    
Oltson el minden kis-ablaknyi fényt
-   U  -   -  -   U  -  -   U  -    
Csalóka fényt, -
  U - U  -       
Tegye teljessé ezt az éjszakát.
 U  U  -  -  - -   U  -   U -   

  
Jön.
 -   
Nagy, mérföldnyelő léptekkel halad,
 -     -  -    U -  -  -  -   U -   
Most, itt, itt lesz a nagy találkozás,
 -    -    -    U   U  -    U -  U -  
Ahol megálltam,
U -   U -   U  
E haldokló lámpavilág alatt.
U  -  -  -  -  U U -  U -    

  
Most! - Elment.
 -      -  -   
Elment, és szóba sem állott velem,
-  -    -    - U  U  -  -    U -   
Csak megnézett a kalapja alól
  -   -  - -   U  U -  U U - 
Akár az élet és a szerelem.
U -  U  - U  -  U   U U U  
 10

4

7

4

10

10

10

10



6

6

10

10

4

10

4

10



1

10

10

5

10



3

10

10

10