A nő. Igaz. És én sem tagadom,
U - U U - - - U U -
De ez a sors nagyon elágazik.
U U U - U U U - U -
Közel, távol, mélységbe, magasságba
U - - - - - U U - - U
Szertefuttatja gyökérszálait.
- U - - U U - - U-
Fülledt közelen, szellős messzeségen,
- - U U - - - - U - -
Bús mélységen, zord magasságon át:
- - - - - U - - U -
Mindenki úgy, ahogy neki kimérték,
- - U - U - U U U - -
Ragadja meg a sorsa fonalát.
U - U U U - U U U -
Az egyik fonál Lédához vezet:
U U - U - - - - U -
Tűz, vér, piros kéj, fekete halál.
- - U - - U U U U -
A másik végén szemérmes leányka,
U - - - - U - - U- U
Aranyhajú jövendő anyja áll.
U - U - U - - - U -
Kerül, fordul a harmadik fonál,
U - - U U - U - U -
S végül csak a hiú Évához ér,
- - U U U- - - U -
Akivel csupán játszani lehet,
U U - U - - U U U -
S aki játszik a játék kedviér`.
U U - U U - - - U-
Futnak még száz irányba fonalak,
- - - - U - U U U -
Minden fonál végén egy nőalak,
- - U - - - - -U -
S mintha mind egy sors változata lenne.
- U - - - - U U U - U
De én rejtettebb kútfőre akadtam,
U - - - - - - U U - -
Szerelem útját hogy elhagyogattam:
U U U - - U - U U - U
Én, én a Testvért fedeztem fel benne.
- - U - - U - - - - U
| 10
10
11
10
11
10
11
10
10
10
11
10
10
10
10
11
10
10
11
11
11
11
|
Alliteráció
|