Szomoruság, méla bánat U U U - - U - - Meglepte az egész házat... - - U U U - - - Napok óta, hetek óta U U - U U U - U Valakit úgy várnak, várnak. U U U - - - - U S a ház ura szól sötéten: U - U U - U - U "Nyugodj meg, hű feleségem! U - - - U U - - Hitványul ő nem veszett el, - - U - - U - - Hős volt - és ez kiengesztel." - - - - U- - U És szól a lány: "Szegény bátyám! - - U - U - - - Életemmel beh megváltnám! - U - - - - - - Csak a felől biztos lennék, U U U - - - - - Hogy valaha visszajön még!" - U U U - U - - S szól az anya szomorúan: - U U U U U -U "Nem lennék én ilyen búban, - - - - U - - - Csak azt tudnám: sírja hol van, U - - - - U - - Hogy könyemmel meglocsoljam..." - U - - - U - U
| A
A
B
A
| 8
8
8
8
| ^ Visszatérő rím
| A
A
B
B
| 8
8
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 8
8
8
8
| | A
A
B
B
| 8
8
8
8
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció
|