Ó életem!
- - U -
Lyukassátoros, mostoha életem!
U - - U - - U U - U -
Málladozó, csorgó ponyvádon át
- U U - - - - - U -
már annyi tenger éve
- - U - U - U
ázott és fázott a testem-lelkem
- - - - - U - - - -
s eseteg, deres árvaságom!
U U - U U - U - -
S a beszivárgó szennyes, jeges hólé
U U U - - - - U - - -
hányszor folyt egybe
- - - - U
patakzó, toros könnyeimmel?!
U - - U - - U- U
Egyszer mégis megszánt a Sors!
- - - - - - U -
És tündöklő selyemszövetből
- - - - U - U - -
- csillagos, kékmosolyú mennyboltozatul -
- U - - U U - - - U U -
tündéri sátrat vont
- - U - - -
didergő, rongyos életem fölé.
U - - - U - U - U -
Azóta az Ezeregyéjtszakának
U - U U U U U - U - -
kárbunkulusszemű,
- - U - U -
fülledt titkaival álmodom.
- - - UU U - U -
S egyre fehérebb, édesebb mannával,
- U U - - - U - - - -
s pirosabb, mámorítóbb borral
U U - - U - - - -
rakom meg vendégasztalom.
U - - - - - U U
De jaj,
U -
csillagos egem kék csodáiból
- U U U - - U -U -
a kormos életponyva rongyos résein
U - U - - - U - - - U-
csak pár sovány sugár derít reám
- - U - U - U - U-
s terített asztalomra.
U - - - U - U
(Csak tudnám,
- - -
hogy az ezüstküllős Göncölszekér
U U U - - - - - U -
miért menekül meredek rúddal előlem?
U- U U - U U - - U U - -
S vajjon ki integethet
- - U - U - -
gyémántporos saroglyájából
- - U - U - - - -
oly szánón-búsan földi napjaim felé?)
- - - - - - U - U- U -
| 4
11
10
7
10
9
11
5
9
8
9
12
6
10
11
6
9
11
9
8
2
10
12
10
7
3
10
13
7
9
12
|
Alliteráció
|