Ti boldogak ott künn a temetőben,
U - U U - - U U U - -
Kik alusszátok örök éjetek;
U U - - U U U - U -
S én boldogtalan, szánalomra méltó,
- - - U - - U - U - -
Hogy köztetek még most sem lehetek!
- - U - - - - U U U
Oh, mert ki nem fogy az inségnek árja,
- - U - U U - - U - U
S az üldöző sors soha sem pihen,
U - U - - U U - U U
Egyik csapása a másikat éri,
U - U - U U - U U - U
S ki tudja, mennyit bir még el szivem.
U - U - - - - - U U
Ha el nem vérzett, nem szakadt meg eddig,
U - - - - - U - U - -
Mi van még hátra, mi fog jönni még?
U - - - U U - - U -
Mi lesz, s milyen lesz az az utolsó csepp
U - U - U U U U - - -
Mikor megtörve igy szól majd: elég!
U - - - U - - - U -
Ti boldogak ott künn a temetőben,
U - U U - - U U U - -
Kik már nyugosztok, kiszenvedtetek;
- - U - - U - - U -
S én boldogtalan, szánalomra méltó,
- - - U - - U - U - -
Mikor leszek már én is köztetek?
U - U - - - - - U U
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|