Hagyj, gyermekem, hagyd folytatni utam
- - U - - - - U U U
A hideg est már közeleg,
U U U - - U U U
A napnak nemsokára vége,
U - - - U - U - U
S én majd csak ott lenn pihenek.
- - U - - U U U
Dalaid mért dalolni nékem?
U U- - U - U - U
E hangokat nem értem én. —
U - U - U - U -
Miről beszéltél, szerelemről?
U - U - - U U - -
E szót én rég elfeledém.
U - - - - U U -
Emlékezvén régmult időkre,
- - - - - - U - U
Azt hiszem, édes szó lehet;
- U U - - - U -
De most folytatnom kell az utat,
U - - - - - U U -
Mely mindenkit haza vezet.
- - - - U U U U
Az én utam már lefelé tart,
U - U - - U U - -
Fáradt lábam alig viszen.
- - - U U - U U
A régi tüz kiégett immár,
U - U - U- - - -
Óránként inkább érezem.
- - - - - - U U
| A
B
C
B
| 10
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 9
10
9
8
| | A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 9
8
9
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|