Szendrey Júlia Az emlékezet című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Oh bölcsek, mily nagy csalódástok,
-   -   -    -    -     U - -  -   
Midőn oly bölcsen állítjátok,
 U -  -    -   U  -  -  - -   
Hogy nincsenek kisértetek!
 -    -   U -   U -  U -   
Mi hát egyéb, mi, mint kisértet,
 U  -  U  -    U   -    U -  -   
Mint sírjából feljáró lélek
 -    -  - -   -  - -  - U 
A múltból az emlékezet?
U  -   -  U  -  - U U   

  
Csakhogy nem vár éjféli órát,
  -  -    -   -  -  - U - -   
Mely föltárja zárt koporsóját,
 -    -  -  U  -    U -  - -   
Hogy rémes útját kezdje meg;
 -    - U  -  -   -   U  U  
És nem is űzi el a hajnal
-   U  U  - U U  U  -  -  
Mikoron a kakas megszólal
 U U U  U  U -   -   - -  
Sirjába e kísértetet.
 -  - U U  - -  U U   

  
S nincs imádság, nincs vezeklés, mely
   -    U -  -    -     U -  -    -   
Megszentesitő erejével
 -   -  U U - U U - U 
Elüzze vagy elfojtsa azt;
U -  U  U   -  -   U -   
Ellenben egy hang, hely vagy illat,
-  -  U  -    -     -    U   -  -   
Kisértetképen felriaszthat,
 U -  -  - -   -  U-    -   
Felidézvén a multakat.
 U U -  -  U  -  U U   

  
Meglátogat ezer alakban,
 -  - U U  U U  U -  -   
Vagy inkább szüntelen velünk van,
 U   -  -     -  U -   U -    -   
Csak elrejtőzik olykoron,
  U  -  -  - U  -   U -   
Meg-megszólal, beszélget hozzánk,
 -   -   - -    U  -  -   -  -    
Midőn azt legkevésbbé várnánk,
 U -  -    -  U -   -  -  -    
Régen nem hallott hangokon.
 - -   -   -  -    -  U U   

  
Mikor kaczaj, vig tréfa közben
 U -   -  -    -    - U  -  -  
Szavunk eláll, szivünk megrezzen,
  U -   U -      U -    -  -  U  
Elsötétülnek szemeink:
-  U - -  -    U U-    
Ilyenkor elmult szenvedésnek
U  -  U  -  -     -  U -  -  
Kinzó szelleme látogat meg,
 -  -   -  U U  - U -   -   
S feltépi régi sebeink.
   -  - U  - U  U U-    

  
S midőn kinpaddá lőn az élet,
   U -   -  -  -  -  U  - -   
Melyre balsorsunk felfeszitett,
 -   U  -  -  -    -  U  U -   
Ajkunkon honnan e mosoly?
-  -  -   -  U  U  U U   
Egy-egy boldog óra emléke,
U   -    -  U  - U -  - U  
Mely gyötrődésünk közepette
 -     -  - - -    U U -  U 
Föltámadt halottaiból.
 -  - -    U -  UU -   

 
Oh bölcsek, mily nagy csalódástok,
-   -   -    -    -     U - -  -   
Midőn oly bölcsen állítjátok,
 U -  -    -   U  -  -  - -   
Hogy nincsenek kisértetek!
 -    -   U -   U -  U -   
Mi hát egyéb, mi, mint kisértet,
 U  -  U  -    U   -    U -  -   
Mint sírjából feljáró lélek,
 -    -  - -   -  - -  - U  
A múltból az emlékezet?
U  -   -  U  -  - U U  
A

A

B

C

C

B

 9

9

8

9

9

8

A

A

B

C

C

B

 9

9

8

9

9

8

A

A

B

C

B

B

 9

9

8

9

9

8

A

A

B

C

C

B

 9

9

8

9

9

8

A

A

B

C

D

B

 9

9

8

9

9

8

A

B

C

A

D

E

 9

9

8

9

9

8

A

A

B

C

C

B

 9

9

8

9

9

8













































Alliteráció







Alliteráció