Hí az élet, csalogatnak
- U - - U U - -
Szép virágok, tarka képek,
- U - - - U - -
Mind hiába, - kapzsi kézzel
- U- U - U - -
Rózsa helyett tövist tépek.
- U U - U - - -
Nincs, mi többé felriaszszon,
- U - - - U- -
Szívem fáradt, tettre, vágyra,
- - - - - U - U
Csak sötétebb lesz az alkony, -
- U - - U U - -
Késő már a boldogságra.
- - - U - - - U
Csábítón szól a reménység:
- - - - U U - -
"Ha fukar volt jóban élted,
U U - - - U - -
Megjöhet még - majdan - egykor,
- U - - - U - -
Legszebb perczét még nem élted.
- - - - - U - -
Vagy ki tudja, már közelbe?
- U - U - U - U
A reménynek nincs határa." -
U U - - - U - U
De mi haszna, hogy ha késő,
U U - U - U - -
Késő már a boldogságra.
- - - U - - - U
A sors hozza most elémbe
U - - U - U - U
Szívem forró, büszke vágyát,
- - - - - U - -
Melyért egykor odadobtam
U - - U U U - U
Életem legszebb virágát.
- U - - - U - -
Önként hajlik im fölémbe
- - - U - U - U
Csillogó nap fénysugárja -
- U - - - U - U
De ha késő, mindörökre
U U - - - U - U
Késő már a boldogságra.
- - - U - - - U
| A
B
B
B
C
D
C
D
| 8
8
8
8
8
8
8
8
| | A
B
C
B
D
E
F
E
| 8
8
8
8
8
8
8
8
| | A
B
C
B
A
D
E
D
| 8
8
8
8
8
8
8
8
| | | |
|
Alliteráció
|