Fenn, a hon csillagos mennyezetén, - U - - U - - U U - Király, mint a nap a csillagok között, U - - U U U - U - U - Úgy állsz, te nagy, az égiek helyén - - U U U - U- U - Örök sugárral szent hazád fölött. U - U - - - U - U - A nemzet föld, a költő nap az égen, U - - - U - - U U - - Mely túlragyog az eltűnt nemzedéken. - - U U U - - - U - U S ha én, szerény, mulandó mécsvilág U - U - U - - - U - A halhatatlan, egy naphoz tekintek fel, U - U - U - - - U - - - Szelíd mosollyal, mint nyíló virág, U - U - - - - - U - Hozzád csupán könyörgni jövök el. - - U - U - U U U - Mint éltet szór a nap a fényes árral, - - - - U U U - U - U Adj fényt a mécsnek egy léleksugárral. - - U - U - - - U - U Oh, benned ég, ragyog az égi tűz! - - U - U U U - U - Nem mint Prometheusz, ki lopva nyerte meg, - - U - U- U - U - U U Éltet teremtményidbe lelked fűz, - - U - - - U - - - És Isten-adta szellemek ezek, - - U - U - U U U - Kibontakoznak égi szenvedéllyel U - U - U - U - U - U A költészetből, szeplőtlen tökéllyel. U - - - - - - - U - U Ha szenvedések átkát szórja rád U - U - U - - - U - A sors, mely Istenként áll életünk fölött, U - U - - - - - U - U - Lelked nem érzi az átok nyomát, - - U - U U - - U - Alá már géniuszod sugárt szövött. U - - - UU - U - U - Oh boldog te, ki szenvedéseidnek - - - U U - U - U- U Emléket állítsz, mint örömeidnek. - - U - - - U U U- U Sötét pyramid, órjás és örök, U - U U - - - U - Sötét, mint éj, de fényes csillaggal tele U - - - U - - - - - U U Az emlék, mit az elhalt örömök U - - U U - - U U - S remények sírján lelked emele. U - - - - - U U U U Karthausi lett a szív, s virágozása - UU U - U - U - U - U Halni nem tudó hattyú dalolása. - U - U - - - U U - U A messze föld, a messze végtelen, U - U - U - U - U - Miként a puszta gönc, egy órjás jéghalom, U - U - U - U - - - U U A természet sivár, élettelen U - - - U - - - U U A láng nélkül, mely életfuvalom. U - - - U - - U U U A földek istenként a napfényt várják, U - U - - - U - - - - Az emberszív a szerelem sugárát. U - - - U U U - U - - S a szerelem a halhatatlanság; U U U U U - U - - - A szerelem a lét, a lélek és a lény - U U U U U - U - U - U - Elmúlik mind, mert mind mulandóság, - - - - - - U - - - Örök csak ő az ember kebelén. U - U - U - - U U - S ha fénye költészetben megtörődik, U - U - - - - - U - U A költő névre Istenség szövődik. U - - - U - - - U - U
| A
B
A
B
C
C
| 10
11
10
10
11
11
| | A
B
A
B
C
C
| 10
12
10
10
11
11
| | A
B
A
B
C
C
| 10
12
10
10
11
11
| | A
B
C
B
D
D
| 10
12
10
11
11
11
| | A
B
A
B
C
C
| 9
12
10
10
12
11
| | A
B
A
B
C
C
| 10
12
10
10
11
11
| | A
B
A
C
D
D
| 10
12
10
10
11
11
| | | |
| Alliteráció
|