Maya, rettentő diadalmas Maya!
U U - - - UU - - U U
Hányszor nyultam remegő lázas kézzel
- - - - U U - - - - -
Bűbájos könnyű fátyolod után!
- - - - - - U U U -
El nem szíveltem tünde fényedet
- - - - - - U - U -
Kerestem a "valót", a "lényeget"
U - U U U - U - U U
És mit találtam: új és új csalódás,
- - U - U - - - U - -
Hisz a valóság mindig oly valótlan.
U U U - - - U - U - U
De hát hol leljem, merre hol találjam
U - - - - - U - U - U
Az igazságot, az örök szépséget?
U U U - U U U - - - U
Az eszményt mely való, s valót mely eszmény?
U - - - U - U - U - -
Egy hangot hoz felém az esti szellő,
- - - - U - U - U - -
Az alkonyati aranyos homályból:
U - U U U U U - U - -
"Igaz legyen szived, igaz és tiszta
U - U - U U U U - - U
S szép és igaz lesz a világ is neked!"
- - U - U U U - - U U
| 11
11
10
10
10
11
11
11
11
11
11
11
11
11
|
Alliteráció
|