Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik,
- U U U U - U U - U U -
Ha koporsónknak a födelét szegezik;
U U - - U U U U - U U -
Nem, nem az a halál, amit a léha hisz,
- U U U U - U U U - U -
Midőn a gyászszekér a temetőbe visz;
U - U - U - U U U - U U
És az sem a halál, midőn már más sirat:
- - U U U - U - - - U U
Öröm vagy fájdalom, bú vagy érdek miatt -
U - - - U - - U - - U-
Ah az, az a halál: midőn még itt vagyunk:
U U U U U - U - - - U -
De halva és magunk siratjuk - önmagunk!
U - U - U - U - U - U -
Emlékszem - ismerék egy fürge gyermeket:
- - U - U - - - U - U U
Oly vidám, játszi volt, lepkéket kergetett;
- U - - U - - - - - U -
Sokszor nádméz után megmászta a tetőt,
- - - - U - - - U U U -
És volt egy anyja is, - oh, hogy szerette őt!
- - U - U U - - U - U -
Csókjával üdvözlé szülőjét mindenütt,
- - U - - - U - - - U -
S ha leült az anyja, ölébe lefeküdt;
U U- U - U U - U U U -
Boldog fiu vala, de elvevé az ég -
- - UU U U U - U - U -
Hol van? - Sehol! - pedig e gyermek én valék.
- - U - U U U - U - U -
Ismertem azután egy lázas ifiút;
- - U U U - - - U U U-
Szeretni mint ez, úgy, ah többé ki se tud!
U - U - U - - - - U U -
Tudomány, eszme, kincs... nevetett mindezen -
U U - - U - U U - - U -
Hát más cél is lehet mint csak a szerelem?
- - - - U - - U U U U U
Oh, hogy szeretett! - és megölték azután -
- - U U - - U - - U U -
E lázas ifiút legjobban siratám.
U - U U U- - - - U U -
Ha föltámasztaná még egyszer egy tavasz!...
U - - - U - - - U - U -
Nem, nem, többé soha!... tudom... én voltam az.
- - - - U U U U - - U U
És volt egy férfi is, kinek a kebele
- - - - U - U U U U U U
Szeretet, bizalom s szent lánggal volt tele;
U U - U U - - - - - U U
Van nála - ezt hivé - barátság, becsület,
- - U - U - U - - U U -
S jónak győzelme, mely késik bár - megjöhet;
- - - - U - - - - - U -
Hanem e férfit is aztán megmérgezék:
U U U - U U - - - - U -
Csak számitás van itt, gonoszság és szemét -
- - U - U - U - - - U -
Minek is szeretett, remélt, hitt annyira?
U U - U U - U - - - U U
Nem kellett volna oly hamar meghalnia.
- - - - U - U - - - UU
Igen!... sokszor halunk; többször mint az a hab,
U - - - U - - - - U U -
Mely, hogyha a folyón sár s kórónak halad,
- - U U U - - - - - U U
Elpattan s újra más alakban jő elő;
- - - - U - U - - - U -
Nem ott van a halál, ahol a temető;
U - U U U - U U U U U -
Itt is sokszor halunk, - oh én azt érezem,
- - - - U - U - - - U U
Én már rég meghalék: - agyam forr és kezem
- - - - U - U - - - U -
Mozog még - de tudom, hogy ez nem élet - és
U - - U U - U - U - U -
Ami még hátra van: az csak - elköltözés.
U U - - U U - U - - U -
| A
A
B
A
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
D
E
F
F
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció
|