Kivetve annyi társsal együtt U - U - U - U U - A semmiségbe vágtatok; U - U - U - U - Lobog a tűz kihalt szivemben, U U U - U - U - - Ha elfáradtam, újra kezdem U - - - U - U - U Elől az őrült rohamot. U - U - - U U U Pirosló lángok csókja nyaldos U - - - - - U - U És vágytól reszket a nagy ég; - - - - U U U - Izzóvá lesz a könnyű pára - - - - U U - - - U Bölcsőm a végtelen homálya, - - U - U - U - U Sírom az örök semmiség! - U U U - - U - Az alaktalan, lázas éjbe U U - U - - U - U Nyughatlan ösztön kergetett; - - U - - - U - És mint egy szörnyű végzet rabja, - - - - - - - - U Jövök, izzó fáklyát ragadva U U - - - - U - U S uszályom söpri az eget. U - - - U U U U Alvó világ, hunyó természet, - - U - U - - - - Nyugalmadat irigylem én! U - U U U - U - Belőled rég kihalt a lélek, U - - - U - U - - Míg én, dacolva sors tevéled, - - U - U - U - - Győztem az idők szellemén. - U U U - - U - Voltam, mióta él az eszme, - - U- U - U - U Mely a világra alkotott; U U U - U - U - Nem változom, az vagyok éppen, - - U U - U U - - Ki milljó s milljó évet éltem U - - - - - U - - S leszek, míg a világ forog. U - - U U - U U Leszek és lesznek mind e társak, U U - - - - U - - Kik velem együtt bolyganak, - U U U - - U U Álmatlanul, kietlen éjbe`, - - U - U- U - - Kikből a sors ádáz szeszélye - - U - - - U - U Teremtett utitársakat. U - - U U - U U Megannyi nyughatatlan lélek, U - U - U - - - - Ki velem együtt kóborol; U U U U - - U - Versenyt futnak őrült rohamba, - - - U - - U - U Nincs senki, aki elmaradna - - - U U U - U - U És nem találunk célt sehol! - - U - - - U U
| A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
A
A
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
A
B
C
D
| 9
8
10
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | | |
|
|