Imádlak téged eszmények eszménye,
U - - - U - - U - - U
Ki alkotóan létre hoztad éltem,
U - U -- - U - U - -
Ki rettentő-kegyelmesen megadtad
U - - - U - U - U - U
Az öntudatot, melyet sohsem kértem!
U - U U - U - - - - U
Nem lázadok fel a meglévő ellen,
- - U - U U - - - - -
Nem mondom: hogy az élet kín és átok.
- - - U U - - - - - -
Van, a mi van, mert hogy lehetne máskép?
U U U - - - U - U - -
Teremtél, és - én Néked megbocsátok.
U - - - - - - - U - U
| A
A
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Visszatérő rím
| A
B
C
B
| 11
11
11
11
| ^ Félrím
| | |
| Alliteráció
|