Szerző
Czóbel Minka

Czóbel Minka

költőnő

1855. június 8. — 1947. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 703 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. április 16.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Czóbel Minka

Virradat

Mért kivánsz napról napra élni,
Midőn már megszűntél remélni?
Ha lelked más, mint "mások" lelke,
Vigaszt, nyugalmat merre lelne?
Bolyongsz társ nélkül mindörökre
Az átláthatlan szűrke ködbe.
Üldöd a bűvös eszményképet:
Az örök változatlan szépet
És mégis hányszor utad állja
A "rút" posványos ingoványa.

A "köznapi" csak szived marja,
De átölelt soványos karja
Erősen tart - betévedsz végre
Ízetlen, hitvány örömébe.

De várj, csak várj, rezdűl a szellő,
Keletről jött egy fehér felhő,
A nap már rajta átviláglott,
Elmosta a zavart világot.

Czóbel Minka aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!