Egy lovasember áll a puszta éjben,
- U U - U - U - U - -
Hívő magyarnak élő látomány:
- - U - U - - - U -
Szúrós szemével - kard a jobbkezében -
- - U - - - U - U - -
Nyugodtan kémlel sorsunk távolán.
U - - - - - - - U -
S megszólal. Hangja mint gordonka zendül
- - - - U - - - U - -
S mint tenger árja távolból ha zúg:
- - U - U - - - U -
"Holt népek sorsát vesd ki a szivedbül,
- - - - - - U U U - -
Minden lemondás gyáva és hazug.
- - U - - - U - U -
Sorsod homálya most még rádsivárlik; -
- - U - U - - - U - -
Várj tavaszig, vagy nyárig... szüretig...
- U U - - - - U U U
Akard: és lesz még jobb magyar világ itt,
U - - - - - U - U - -
Akard: és itt még csoda születik!
U - - - - U U U U U
Akard és úgy lesz: minden a tiéd itt,
U - - - - - U U U- -
Tiéd az ország és a hatalom..."
U- U - - - U U U -
S az éjben, mintha erdőn zúgna végig
U - - - U - - - U - U
És milljó szívből eskü szállna égig,
- - - - - - U - U - -
Fölzeng a szent szó: akarom!...
- - U - - U U U
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
C
D
C
D
E
F
E
E
F
| 11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
11
8
| | | |
|
|