Szerző

Inczédi László

eredeti nevén Lukesch István, költő és újságíró

1855. december 20. — 1902. augusztus 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 286 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. március 19.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Inczédi László

A szerencse

Az istentől hiába kéred.
Az ördöggel hiún szövetkezel.
Szaladj utána, be nem éred,
Küzdj érte, nem foghatod el.

Úgy támad, mint a szél, a felhő.
Nem tudni, hogy mikor, mi táj felől.
Egy helyre száz meg százszor eljő,
Mást meg örökké elkerül.

S úgy oszlik szét mint a varázslat,
Volt, eltünt, s nem találod fel soha.
Miért mulik el s miért támad,
Nincsen megfejthető oka.

Nem erénnyel kell megszerezned
S nem hibával elvesztened,
Amazzal nem vagy érdemesebb,
Emebben nincsen szégyened.

Talány, mely éltünkön kísér át,
Mit nem megold, kettévág a halál,
Mint Gordiusz híres csomóját
Ama nagy makedón király.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom