Pável Ágoston Elvesztettem a lelkemet című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Hé emberek!
 - -  U U  
Elvesztettem a lelkemet!
-  -   -  U  U  -  U U  
A rázós út egy zökkenőjén
U  - -  -  -    -  U - -  
kihullt a lyukas saroglyából.
 U -    U   U -   U -   - -  
És azóta, gazdátlanul,
-  U - U   -  -  U -   
ki tudja merre kószál, kesereg?
 U  -  U  -  U  -  -    U U U   

  
Már mindent tűvé tettem érte,
 -   -  -    - -  -  U  -  U  
de nem akadok a nyomára.
 U  U  U U U  U   U - U  
Pedig konok reménykedésben keresek
 U -   U -   U -   U -  -   U U U  
- mint bujdosó királyfi a mesékben -
   -    -  U -  U -   U U  U -  U   
útjelző búzaszemeket!
-  -  -  - U  U U U   

  
Benézek ódon
 U - U  - -  
titokrekeszes ládikókon.
 U -  U U  -   - U - U   

 
A kertben, erdőn, réteken
U  -   U   -  -    - U -  
kivallatok minden bokrot, virágot.
 U -  U -   -  -   -  -    U - -   
S felkopogom
   -  U U U 
az alvó csendet éji utcasorokon.
U  -  -   -  U  - U -  U U U -   
Belesek minden kapurésen,
 U U -   -  -   U U - U  
és monográmos szívemet
-   U -  - -    - U -  
minden útmenti fába belevésem.
 -  U  -  -  U  - U  U U - U   

  
Nyüzsgő lélekpiacokon,
  -   -  - -  UU U -   
hetivásárok bomlott zsivajában
 U U - - -   -  -     U U - U 
órákig elcsatangol lábam.
- - U  -   U -  -   - U  
Elácsorgok a bábosok előtt,
U -  -  U  U  - U U  U -    
megnézek minden érdeklődő elmenőt
 -  - -   -  U  -  -  - - -  U - 
és minden mézeskalácsszív-vevőt.
-   -  -   - -  U -    -   U -   

 
És lássátok:
-   -  - -    
hiába itt, hiába ott!
 U- U -     U- U -    
Mert nem lelek
 -    -   U -  
csak néhány fakó vérnyomot
  -   - -    U -  -   U U  
(régi fájásoknak beszáradt könnyeit).
  - U  - - -  -   U  - -    -   UU    

 
Ösvénytelen régi ösvényeken
-  -   U -   - U -  -  U -  
csak gaz s fojtó burján terem,
  -   -     -  -  -  -   U U  
és az útjelző életmagvak
-  U  -  -  - - -  -  -  
köveknek fullasztó közén,
 U -  -   -  -   -  U -   
hűlő szeretet ernyedt közönyén
 - -   U U U  -   -    U U  -  
már régen meddővé szikkadtak.
 -   - -   -  - -   -  -  U   

  
Jó emberek!
 - -  U -   
Ha találkoznátok vele
 U  U -  -  - -   U U 
bozótos árokpartokon,
 U - U  - -  -  U -   
vagy félreeső kurta kocsmák
 -    -  UU -  -  U  -   -  
virrasztó, duhaj asztalánál,
 -  -   -   U U  -   U - -   
vagy rejtélyes életvölgyekbe
 -    -  -  U  - -  -   -  U 
leskelő komor erdőszéleken:
 -  U -  U U  -  -  - U -    
valahogy el ne riasszátok,
 U U U   -   U  U-   - -   
de szeretettel köszöntsétek!
 U   U U -  -   U  -   - U   
(Megérdemli
  U -  -  U
ez a gazdátlan, meztelen
U  U  -  -  -    -  U U 
és tarisznyátlan, kivert lélek).
-   U -    -  -    U -    - U    
- És hazafelé tereljétek!
  -   U U U -  U -  - U   

  
* * *
      

 
Addig:
-  U   
üres dióhéj, lyukas mogyoró,
U -   U- -     U -   U  U - 
iránytű nélkül, árboc nélkül
U -   -  -  U   -  -   -  U 
árván hányódom parttól emberpartig.
-  -   -  - -   -   -  -  -  -  U  
 4

8

9

9

8

10



9

9

12

11

8



5

9



8

11

4

12

9

8

11



8

11

9

10

12

10



4

8

4

8

12



10

8

9

8

10

9



4

8

8

9

9

9

10

9

9

4

8

9

9



3



2

10

9

11



























































Alliteráció

Alliteráció



































Alliteráció





















Alliteráció