Kék volt a láthatár, napos, világos,
- - U - U - U - U - -
Most elborítá zord felhőtömeg,
- - U - - - - - U -
Kavargó szélvész már arczomba vágja
U - - - - - - - U - U
A sűrűn hulló esőcseppeket.
U - - - - U - - U U
Ha szívem láthatára elhomályul,
U - - - U - U - U - -
Ha nem várt bánat hő lelkemre tör,
U - - - - - - - U -
Ha élet láza égő gondolattal,
U - - - U - - - U - -
Dúló érzéssel kínoz és gyötör.
- - - - - - U - U U
Egy kérésem van akkor is csak hozzád,
- - - - U - U - - - -
Örök, hatalmas, rendíthetlen ég:
U - U - - - - - U -
Gyáva panasz szavát ne add ajkamra,
- U U - U - U - - - U
Ne nyomd szememre a kín bélyegét!
U - U - U U - - U -
Küzdöttek mások is, elmúlt előlük
- - - - U U - - U - -
Vagy így - vagy úgy, az ürömtelt kehely.
U - U - U U - - U U
Ónsúly a fájdalom, ha itt, jelenben,
- - U - U - U - U - -
Könnyű, ha múlté, mint a hópehely.
- - U - - - U - U U
Szeretve lenni, szeretve, megértve
U - U - U U - U U - U
Bánatban, ez a boldogok sora,
- - U U U - U - U U
De szánva idegentől, megalázva
U - U U U - - U U - U
Szánalmunkkal, csak ezt nem - ezt soha!
- - - - U - U - U U
| 11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
|
|