Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
U - - - - - U - U -
Az emberiségnek elhányt rongyain
U - U U - U - - - U-
Komor betűkkel, mint a téli éj,
U - U - - - U - U -
Leírva áll a rettentő tanulság:
U- U - U - - - U - -
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
- - U - U - U- U - -
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
- - U - - - U - U - -
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
U - U - U - U - U - -
Használni tudnák éltök napjait."
- - U - - - - - U-
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
U- U - - - U U U -
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
U - - - - - U U U - -
Zabáltan elhenyéljük a napot?
U - U - U - U U U U
Az isten napját! nemzet életét!
U - - - - - U - U -
Miért e lom? szagáról ismerem meg
U- U - U - - - U - U
Az állatember minden bűneit.
U - U - - - - - UU
Erény van írva e lapon; de egykor
U - U - U U U - U - -
Zsivány ruhája volt. S amott?
U - U - U - U -
Az ártatlanság boldog napjai
U - - - - - - - UU
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
U - - - - - U - U -
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
U - U - U - - - U - -
És itt a törvény - véres lázadók
- - U - - - - - U -
Hamis birák és zsarnokok mezéből
U - U - - - U - U - -
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
U - U - - - - - UU
Emitt a gépek s számok titkai!
U - U - - - - - UU
De akik a ruhát elszaggaták
U U U U U - - - U -
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
- - U - U - - - U -
Számon kivül maradtak: Ixion
- - U - U - U U U-
Bőszült vihartól űzött kerekén
- - U - - - - U U -
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
- - U - - - - - U - -
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
U - - - - - U - U U
A csillagászat egy vak koldus asszony
U - U - U - - - U - -
Condráin méri a világokat:
- -- - U U U - U -
Világ és vakság egy hitvány lapon!
U - - - - - - - U -
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
- - U - - - - - U - -
S most a szabadság és a hősi kor
- U U - - - U - U -
Beszéli benne nagy történetét.
U - U - U - - - U -
Hűség, barátság aljas hitszegők
- - U - - - - - U -
Gunyáiból készült lapon regél.
U -U - - - U - U -
Irtózatos hazudság mindenütt!
- - U - U - - - U -
Az írt betűket a sápadt levél
U - U - U U - - U -
Halotti képe kárhoztatja el.
U - U - U - - - U U
Országok rongya! könyvtár a neved,
- - - - U - - U U -
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
U - U U - - - - U -
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
U U U - - - - - U - U
A könyvek által a világ elébb?
U - U - U U U - U -
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
- - U - U - - - UU
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
U - U - - - - - U -
S a rongyos ember bőszült kebele
U - U - - - - U U U
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
- - U - U U - - U - U
De hát ledöntsük, amit ezredek
U - U - U U U - U U
Ész napvilága mellett dolgozának?
- - U - U - - - U - U
A bölcsek és a költők műveit,
U - U - U - - - U-
S mit a tapasztalás arany
U U U - U - U -
Bányáiból kifejtett az idő?
- -U - U - - U U -
Hány fényes lélek tépte el magát,
- - - - - - U - U -
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
- - - U U - - - U - -
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
- - - - - - - - U U
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
U - - - U - U - U -
Az el nem ismert érdem hősei,
U - U - - - - - UU
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
U - U - - - - - U -
Ingyen tehette - csúfos háladattal
- - U - U - - - U - -
Kezdett imádni a galád világ,
- - U - U U U - U -
Népboldogító eszmék vértanúi
- - U - - - - - U -U
Ők mind e többi rongykereskedővel,
- - U - U - U - U - U
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
U - U - U - - - U - -
Rosz szenvedélyek oktatóival
- - U - U - U -U U
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
- - U - U - U - U-
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
- - U - - - - - U U
Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
- - U U - - - - U - -
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
U - U - - - - - U - U
Oly fényes elmék a sár fiait
- - U - - U - UUU
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
U - U - - - - - U -
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
- - U - - U - - U U
Egy kis virányt a puszta homokon
- - U - U - U U U -
Hol legkelendőbb név az emberé,
- - U - - - U - U -
Hol a teremtés ősi jogai
U U U - - - U U UU
E névhez "ember!" advák örökűl -
U - U - U - - U U -
Kivéve aki feketén született,
U - U U U U U - U U -
Mert azt baromnak tartják e dicsők
- - U - - - - U U -
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
U - - - - - U - U - -
És mégis - mégis fáradozni kell.
- - - - - - U - U -
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
U - - - - - - - U U
Egy új irány tör át a lelkeken:
U - U - U - U - U U
A nyers fajokba tisztább érzeményt
U - U - U - - - U -
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
U - U - - - U - U U
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
- - U - - - U - U - -
S uralkodjék igazság, szeretet.
U - - - U U - U U -
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
U U U - - - - - U - -
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
- - U - - - U - U -
Testvérim vannak, számos milliók;
- - - - - - - - U-
Én védem őket, ők megvédnek engem.
- - U - U - - - U - -
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
- - - - - - - U U -
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
U - U- - - U - U -
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
- - U - U - U - U U U
Agyunk az ihlett órákban teremt.
U - U - - - - - U -
S ha összehordtunk minden kis követ,
U - U - - - - - U U
Építsük egy újabb kor Bábelét,
- - U U - - - - U -
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
- - U - - - U - U -
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
U - U - - U - - U -
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
U - U - U - U - U - -
És földi vérünk minden csepjei
- - U - - - - - UU
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
U - U - - - - - U - -
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
- - - - U - U - U U
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
- - - - U - U - U - U
Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
- - U - - - - - U -
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
- - U - - - U - U - -
S meg nem kövűlnek élő fiai.
- - U - U - - UUU
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
U - - U U - - - U U
És tápot adni lelki vágyainknak.
- - U - U - U - U- U
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
- - U - U - U - UU
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
- - U - U - U - U -
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
U U U - - - - - U -
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
U - - - - - U - U -
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
- - U - - - U - U - -
Mi dolgunk a világon? küzdeni
U - - U U - - - U U
Erőnk szerint a legnemesbekért.
U - U - U - U - U -
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
U - - - - - - - U -
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
U - U - U U - U U - -
S a szellemharcok tiszta sugaránál
U - - - - - U U U - -
Olyan magasra tettük, mint lehet,
U - U - U - - - U -
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
- - - - - - U- U - -
Köszönjük élet! áldomásidat,
U - U - U - U - U U
Ez jó mulatság, férfi munka volt!
- - U - - - U - U -
| 10
11
10
11
11
11
11
10
10
11
10
10
11
10
11
8
10
10
11
10
11
10
10
10
10
10
10
11
10
11
10
10
11
10
10
10
10
10
10
10
10
10
11
10
10
10
10
11
10
11
10
8
10
10
11
10
10
10
10
11
10
11
11
11
10
10
10
11
11
10
10
10
10
10
10
10
11
10
11
10
10
10
10
10
11
10
11
10
10
11
10
10
11
10
10
10
10
10
11
10
11
10
11
10
11
10
10
11
10
10
10
10
11
10
10
10
11
11
10
11
10
10
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|