Úgy bujkálok a Szánalomtúl,
- - - U U - U - -
Találkozástúl és beszédtűl,
U - U - - - U - -
Mint aki nagyon-nagyon szédül,
- U U U - U - - -
De kell, hogy lenézzen a Mélybe.
U - - U - U U - U
Bús, rozzant konflisnak ölébe
- - - - - U U - U
Dobom magam és gyáváságom
U - U U - - - - -
S kullogok a pesti utcákon
- U U U - U - - U
Űzött kutyaként, félve-félve.
- - U U - - U - U
S én lennék a Hírnek kevélye?
- - - U - - U - U
Ki, mint egy ingét féltő senki,
U - U - - - - - U
Nem ér rá gyűlölni, szeretni
U - - - - U U - U
S csupán bujkál a Szánalomtúl?
U - - - U - U - -
| A
B
B
C
| 9
9
9
9
| | A
B
B
A
| 9
9
9
9
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
C
| 9
9
9
9
| | | |
|
|