Inog minden s én botorkálón
U - - - - U - - -
Lépek a ködbe, hóba, fagyba
- U U - U - U - U
S valaki menekül előlem
U U U U U U U - -
S mintha néha visszakacagna.
- U - U - U U - U
Jaj, hiszen ez szent-maga Páris,
- U U - - U U - -
Mely most előlem kacagva fut, száll
- - U - - U - U - -
S amit én kapkodva elérek:
U U - - - U U - -
Hideg zsivaj és fagyos utcák.
U - U U - U U - -
S a kacagás is egyre halkabb
U U U - U - U - -
És én egyre gyávábban lépek:
- - - U - - - - U
Előttem nagy sírok tárulnak,
U - - - - - - - -
Vörös ölűek, szörnyü mélyek.
U U U -- - U - U
Már lábaimnak nincs hol állni,
- - U- - - U - U
Már fejemet senki se fogja.
- U U - - U U - U
Már nem tudom, hogy melyik percben
- - U - - U - - -
Zuhanok le megtántorodva.
U U - U - - U - U
| A
B
C
B
| 9
9
9
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
10
9
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
9
9
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
9
9
9
| ^ Félrím
| | |
|
|