Vörösmarty Mihály Szomorú biztatás című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Vesztedre mégy-e ily örömest? vagy a
 -   -  U  -   U U   U U -     U   U 
Tündér reménység biztata újolag?
 -  -   U -   -   -  U U - U U  
Oh, annyiszor megcsalt ez immár
U   -   U  -   -   -   U  -  -  
S búslakodást hagya tört szivedben.
   -  U U -    U  U  -     U -  U   

  
Csak menj, ha nyersz, nincs embere boldogabb
  -   -     U   -      -    -  U U  -  U -  
A nagy világnak mint te; ha vesztesz, ah
U  -    U -  -   -    U   U  -   U    U 
Akkor kiállta szíved a bajt
-  -   U-   U   - U  U  -   
S aggodalom nem emészti többé.
  -  U U -   U  U -   U  -  -  

  
S a mindeneknél oly iszonyú halál
  U  -  U -  -  U   U  U  -  U -  
Vázképivel nem lesz iszonyú neked:
 -  - U -   -   U   U  U  -  U U   
Ohajtva dőlsz rá, míglen élted
U -   U  -     -   -  U  -  -  
Lángja hideg kebelén elalszik.
 -   U  U -   U U -  U -   U   

  
Csak menj, különben sincs napodon öröm,
  -   -     U -  -   -     U U U  U -   
Kétség remény közt ingadoz életed:
 -  -   U -    -   -  U U  - U U   
Ez biztat és csal; az dühödten
-   -  U  -    U   -   U -  -  
Dúlja szorúlt kebeled nyugalmát.
 -  U   U -    U U -    U -  -  
 11

11

9

10



11

11

9

10



11

11

9

10



11

11

9

10









































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom