Sáfáry László Ne felejtsd el hegyeinket című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Mundérba bujtatott kedves pajtásom,
 -  -  U  -  U -    -  -   -  - U  
a regula és a gyűlölet ostoba szavai közt
U  U U U -  U   - U U  -  U U   U UU  -   
ne felejtsd el hegyeinket,
 U  U -     -   U  U-  U  
és jussanak eszedbe a hegyek emberei.
-   -  U U  U  -  U U  U  U  -  U UU 
A nyári utak porát
U   - U U -   U - 
énrólam is lefújták már a hideg szelek,
-  - U  -   U -  -   -  U  U -    U U  
egyre növekednék vágyaim,
-   U  U U -  -   -  UU  
egyre erősödnek gondolataim,
-   U U - -  -   -  U U UU  
és barátaim vágyai is egyre növekednek.
-   U - U-   -  UU U  -   U  U U -  -   
Kis kunyhókban,
 -   -   -  -   
szalmakazlak tövén
  -  U -  -   U - 
emberibb életről gondolkodnak szótlanul.
-  U -   - -  -   -  -  -  -    -  U -   
Csak néha találkozunk egymással a száraz fűcsomókon,
  -   - U  U -  U -   -   -  U  U   - -   -  U - U  
a hideg csillagok jötte előtt,
U  U -    -  U -   -  U U -   
és a legtöbb, amit most egymásnak mondhatunk:
-  U  -  -    U -   -   -   -  -   -   U -    
ősz van már a Szinyák és Borló-Gyil öreg tölgyei közt.
-    -   -  U   U  -  -   -  -   U  U -   -   UU  -   
 11

16

8

14

7

13

9

11

15

4

6

13

17

10

13

16

















Alliteráció



Alliteráció