Szerző

Faludi Ferenc

jezsuita szerzetes, író, költő és műfordító

1704. március 25. — 1779. december 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 785 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. december 8.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Faludi Ferenc

Nem mind vigaság a vigaság

Azon senki ne épitsen,
Hogy engem lát vigadni,
Mert örömet, a hol nincsen,
Néha lehet mutatni.

Hogyha olykor talál érni
Örömnek holmi gőze,
Másnak, okát nem kell kérni,
Mert ahhoz semmi köze.

Vidám legyek, vagy kedvetlen:
Senki arrul nem tehet,
Indulatom szemlélhetlen;
Napvilágra nem kelhet.

Mert örömemnek ösztönét
Valaminthogy titkolom,
Úgy bánatom eredetét
Másoknak nem panaszlom.

Ebben s abban volt már részem,
Még a szerencse hagyta,
Bút s örömet érzett szivem,
Tudja, a ki próbálta.

De már lelkem eztet, aztot
Okosan viselheti,
A ki mihez hozzá szokott,
Aztat könnyen türheti.

Faludi Ferenc aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!