Az apám elbocsátott tisztviselő,
U U - - U - - - U U -
messze, a jó öreg hegyek hónaljában él.
- U U - U - U - - - - U -
Én csak gondolatban járhatok most arra,
- - - U - - - U - - - U
puhán és láthatatlanul,
U - - - U - U -
mint a napmeleg,
- U - U -
de látom anyámat,
U - U U - -
látom kis családunk
- - - U - -
és látom apámat is kevés barátja közt.
- - U U - U - U - U - U -
Rólam beszélnek éppen,
- - U - U - -
hogy micsoda verseket írok,
- U U U - U U - -
hogyan gondolkozom,
U - - - U -
hol van a rím és hol van a tradíció!
- U U - - - U - U - U-
Az apám félig büszkén
U U - - - - -
és félig restelkedve szól:
- - - - - - U -
hiszen fiatal még,
U - UU - -
kiforr még, majd kiforr,
U - - - U -
próbálja mentegetni túl modern fiát.
- - U - U - U - U - U-
| 11
13
12
8
5
6
6
13
7
9
6
12
7
8
6
6
12
|
|