Evvel a régi ismerőssel: - U U - U - U - - Meg vagyok akadva az Ősszel. - U U U - U U - U Szívesen veszem, mint barátot, - U - U - - U - - Szivesen a szárnya alá állok. U U U U - U U - - U Bevallom, hogy néha hazudva U - - - - U U - U Értem patkószeges, őszi utra. - - - - U U - U - U Bevallom, hogy sokszor kevélyen U - - - - - U - - Gondolkoztam el az élet-mélyen. - - - U U U - - - U De mindig és mindig vallottam: U - U - - - - - - Kis, bús, kevés különbség van ottan. - - U - U - - U - U Az Ősz, az Ősz s a magyar élet: U - U - U U U - U Olyan egyformák, miért beszéljek? U U - - - U- U - U Nincs szépsége, de szépnek látjuk, - - - U U - - - U Átkozni kéne és mégis áldjuk. - - U - U - - U - U El kéne dobni, százszor véljük - - U - U - - - U És százszor és mégiscsak leéljük. - - U - - - - U- U
| A
A
| 9
9
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
|