Halált hozó ősz máglyái ragyognak hegyeken s a rónán.
U - U - - - -U U - - U U - U - -
Szellős szőlleinkben érett és ijesztő gyümölcsök zuhannak.
- - - U- U - - - U - - U - - U - -
Tűz ünnepe! Mámoros szüret! Maradék aranya veri a napnak
- - U U - U - U - U U - U U U U U U - -
végzetes vidékünk lángolását.
- U - U - - - U - -
Zrínyiként, biztos halála előtt, díszeibe öltözött az ősz táj:
- U - - - U - U U - - UU U - U - U - -
tarlókon, arcokon őszi tűz eleven friss fényei nőnek.
- - U - U U - U - U U - - - UU - -
Szépen meghalunk mindannyian! ez sír füstölgő mélyén a mezőknek
- - - U - - - UU - - - - - - - U U - -
s lobog a tűzvészes beteg égről.
U U U - - - U U - -
Mindnyájan együtt, virággal a lepke és széllel a lombok,
- - U U - U - U U - U - - U U - U
elmúlunk mint a csillag: ég időtlen arcán nyári szeplő
- - - - U - U - U - U - - - U - -
S ahogy bor tüzébe tömörült a föld s szenes pincékbe az erdő -
U - - U - U U U - U - U - - - U U - -
csak változunk és helyet cserélünk.
- - U - - U - U - -
Rettenve szórjuk magokba rejtett életünket s alvó ízeink
- - U - - U - U - - - U - - - - - U-
bocsátjuk mint tűzön piruló kenyér, máglyáin a halálnak.
U - - - - - U U - U - - -U U U - -
Gyűjtött üszkeinkből forduló időknek új napjai szállnak
- - - U- - - U - U - U - - UU - -
s jövendőt épít hős tékozlásunk.
U - - - - - - - - -
Életet mardosó lángok ünnepén, halálosan tomboló szüretben,
- U - - U - - U - U - U - U - - U - U - -
rám ejti perzselt, szikkadtan zörgő karjait a vén diófa
- - U - - - - - - - - UU U - U- U
s hogy ő is új tavaszra vetkezik a rikító őszi tűzben: homlokom beszórja
U - U - U - U - U U U U - - - U - - - U - U - U
illatosan lobbanó levéllel.
- U U - - U - U - U
| A
B
B
C
| 17
18
20
10
| | A
B
B
C
| 20
18
20
10
| | A
B
B
C
| 17
17
19
10
| | A
B
B
C
| 19
18
18
10
| | A
B
B
C
| 21
18
24
10
| | | |
| Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|