Szerző
Dalmady Győző

Dalmady Győző

jogász és költő

1836. február 11. — 1916. június 30.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 985 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2015. február 10.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Dalmady Győző

A pásztortűz

Egy pásztortűz, egyéb semmi!
Körös-körül minden halva.
Oly jól esik elmerengni
E fekete éjben rajta.

Fel-fellobban közbe-közbe,
Mint mikor egy villám gyúl ki:
Kik lehetnek körülötte,
Hogy nem hagyják kialudni?

Belenézek az avarba,
Merengek a tüzön, távol,
Csak küzd, csak küzd... de mi haszna!
Nem ritkul a sötét fátyol.

Olykor-olykor a felhőkben
Egy csillagot látok égni,
Az is oly bús, oly erőtlen,
Hogy csak alig hiszek néki.

Meddig kell a hajnalt várnom?
Fölkel-e a nap is végre?
És a kihült őszi tájon
Lesz-e elég melegsége?

Az a tűz is hamvad, hamvad,
Felednek rá többet tenni,
Nemsokára végsőt lobban,
És azután semmi, semmi!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!