Kaffka Margit Individuum című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Vérző ököllel, sírva döngetjük, víjjuk, verjük
 -  - U -  -    -  U  -  -  -    -  -    -  U 
Örök-hiába e rémes ködboltot, az én-falat.
U -   U- U U  - -   -  -  U   U  -   U -   
Siket echó felel: Magad vagy! Magad!
 U U  -  -  U -    U -   -     U U   

  
Jaj, kisértet-arcok az emberi arcok!
 -    U -  U  -  U  U  -  U U -  -   
Mozog az ajak. Mindnek két, nagy szeme van.
 U U  U  U -    -   -   -    -     U U  U   
- Az ő szemükkel csak egyszer nézhetném magam!
  U  -   U -  -    U  -    -   -  -  -   U U   

  
Mit tükörből látok, nem igazi arcom!
 -   U -  -   - -    U  U U U -  -   
Futnék tőle - én szörnyű varázzsal vert.
 -  -   - U   -    -   -  U -   -   -    
Kit kérdezhetnék? Nincs más! Embert, embert!
 -   -  -  -  -    -     -   -  -    -  -    

 
A csillagok földén sincs senki, senki társ!
U   -  U -   -  -   -     -  U   -  U  -   
Egymásra-hagyattunk az űrben, egy-vérek e földszigeten,
-   -  U  U  -  -   U  -  U   -    - U  U  -    U U U   
- S nem tudhatom, hogy mit érez a kisgyerekem.
     -   -  U -    -    U  - U  U  -   U U U   

 
Üres ivorgolyók ürege zár egyenkint.
U U  U -  U  -  U U U  -  U  -  -    
Gurul velünk, vagy áll. Nagynéha összecseng.
 U -   U -     U   -     -   - U -   U  -    
Mit tudhatunk a szűk sötétbe bent?
 -   -  U -   U   -   U -  U  -    

 
Érthetjük-e rendjét forgásnak, ütközésnek?
-   -  U  U  -   -   -  -  U   -  U -  -   
Tekéznek-é velünk ismeretlen, nagy kezek?
 U -  U  -  U -   -  U -  -    -    U U   
- S hova ejtenek, ha leejtenek?
     U U -  U -    U  U-  U U  
A

B

B

 14

15

11

A

B

C

 12

12

13

A

B

B

 12

11

11

A

B

B

 12

17

13

A

B

B

 13

12

10

A

A

A

 13

13

10

^ Bokorrím
Alliteráció























Alliteráció