A kanári sírja
Nem zugtak a harangok,
Pap nem imádkozott;
Nem vitte gyászfogat ki
A kedves dalnokot.
Puha fehér kezecskék
Csipkébe göngyölék,
Egy köny, mely rája hullott:
Ez volt a gyászbeszéd.
A kert egyik zugában,
Hol legtöbb rózsa nyit,
Parányi kis gödörben
Alussza álmait.
Virágos nyughelyéhez
Pillangók szállanak.
A nap sző hantja közzé
Aranyos szálakat.
Csalogány nyári éjjel
Sirjánál kesereg,
S a rózsa bokra hullajt
Rá egy-egy levelet.
Ha fénynyel, illatárral
Megjő a kikelet:
Ibolyák nyilnak ott ki,
E kis madárszemek.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!