Fájátul a levél, Gömörtül én - - U U U - U - U - Búcsúzom a halvány ősz kezdetén. - - U U - - - - U - Vendég valék, úgy jöttem, úgy megyek; - - U - - - U - U U Akarja ég, hogy én boldog legyek. U - U - U - - - U U Óh, ott nekem nincs hű testvér, anya, - - U - - - - - U U Ki búcsúzásomban megáldana. U - - - - - U - U U Nincs gyermekévi emlék, szent kötél, - - U - U - - - U - Elszakadó csak sírok szélinél. - U U - - - - - U - Nincsen halottam földében, ki rám - - U - - - - - U - Számolna: éjeit virasztanám. - - U - U- U - U - Nincs szerelem, hogy visszanézzek én, - U U - - - U - U - Egy pár könyűre a hű lány szemén... - - U - U U - - U - Nincs semmim és elhagynom oly nehéz. - - U - - - U - U - S midőn szemembül a távolba vész, U - U - U U - - U - Vigasztalásom az, ha képzelem, U - U - U - U - U - Hogy ott barátság, nyájas érzelem U - U - - - U - U - S erény után törekvő nemzedék U - U - U - - - U - Között szivem föl-fölszenteltetek, U - U - - - - - U U örökre bár tudnám megáldani, U - U - - - U - U U Hogy nagy hirét fogjam csak hallani! - - U - - - - - U U
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
A
A
F
G
B
B
F
B
H
H
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
| | | |
| Alliteráció
|