Habos párnákon vívódik egy asszony.
U - - - - - - U U - -
Szemére halkan, reszketőn suhan
U - U - - - U - U U
A végső árnyék. Lenn, az ágy fejénél
U - - - - - U - U - -
Virraszt a férfi sápadt komoran.
- - U - U - - U U U
Már alighogy zihál,
- U - - U -
A szívverése halkabb lesz, eláll.
U - U - U - - U U -
A végső percben megmozdul az ajka,
U - - - - - - U U - U
Vonagló szókban, töredezve, rajta
U - - - - U U - U - U
Egy élet kínja, vádja ott remeg:
U - - - U - U - U U
"Hazugság volt! Soh`sem szerettelek!
U - - - - - U - U -
Valaki egyszer szívem összetörte,
U U U - - - U - U - U
Elhagyva, árván jártam a világon.
- - U - - - U U U - -
Te akkor boldogságot kértél tőlem,
U - - - - - - - - - U
Én hittem, hogy a békét megtalálom..."
- - - U U - - - U - -
De ezt a hangot fül nem hallja már,
U - U - - - - - U -
Hullámot nem ver, visszhangja se kél,
- - - - - - - U U -
A szók értelme elhal születetlen...
U - - - U - - U U - -
S hűlő kezére ráborul a férj.
- - U - U - U U U -
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
C
D
D
E
F
E
F
G
H
D
I
| 6
10
11
11
10
11
11
11
11
11
10
10
11
10
| | | |
|
Alliteráció
|