Hogy ott jártam az ismerős vidéken,
U - - U U - U - U - -
Csüggedt, szomorú ember fogadott.
- - U U - - - U U -
És mondta halkan, sóhajos beszédben:
- - U - - - U - U - U
- Édes vigasztalásom elhagyott,
- - U - U - U - U -
Kis Rózsi elment, kis Rózsi halott...
- - U - - - - U U -
Árnyék borult szavától a szívemre,
- - U - U - - U - - U
S árnyék húzódik át völgyen, hegyen.
- - - - U - - - U -
Nemrég e tájék, - ért kalászok rendje,
- - U - - - U - - - U
Ösvény, csalit, - mind kedves volt nekem.
- - U - - - - - U -
Tán most is - azt a napfényt keresem?
- - U - U - - U U U
Mi történt? Egy édes gyerekkacajjal
U - - U - - U - U - -
Van csak kevesebb madárdal a földön,
- - U U - U - U U - -
Mindössze: üresen talál a hajnal
- - U U U - U - U - U
Egy kicsi nyoszolyát, - ezen tűnődöm,
- U U U U - U - - - -
Csüggedt, szomorú szívvel tépelődöm.
- - U U - - - - U - U
Egy nyoszolyát, amelyen annyi estve
- U U - U U U - U - U
Hallgattam a lélekzeted neszét,
- - U U - - U - U -
Bársonypilláid rebbenésit lesve,
- - - -- - U - - - U
Kék vízi-lányrul mondtam a mesét,
- - U - - - U U U -
- Aranyhaját, hogy oldja, bontja szét...
U - U - U - U - U -
Mindössze csak egy mese maradt félbe,
- - U U - U U U - - U
S visszakerült, - onnan küldték az égbül,
- U U - - - - - U - U
Elolvasatlan, rózsaszín levélke,
U - U - - - U - U - U
Sorsod. - Csak elaludtál mese nélkül.
- - U U U - - U U - U
Anyácska hívott! Ki veheti vétkül?
U - U - - U U U U - U
De itt azóta lomha, szürke árnyék
U - U - U - U - U - -
Feküszik végig völgyen és hegyen.
U U - - - - U - U -
Mit is keresnék még itt? - Mire várnék?
U - U - - - - U U - -
Csak el, - tovább! Oly nehéz a szívem!
U - U - - U - U - -
S az árnyékot hiába kergetem.
U - - - U- U - U U
| A
B
A
B
B
| 11
10
11
10
10
| | A
B
A
B
B
| 11
10
11
10
10
| | A
B
A
B
B
| 11
11
11
11
11
| | A
B
A
B
C
| 11
10
11
10
10
| | A
B
A
B
B
| 11
11
11
11
11
| | A
B
A
C
B
| 11
10
11
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|