Zengő sinek ívelnek homlokunkba
- - U U - - - - U - U
és új váltók gurítnak új utat.
- - - - U - U - U -
Világok szörnyű titkán győz a munka,
U - - - - - - - U - U
az agyvelő mélységekben kutat.
U - U - - - - - U -
Tegnap kenyérért víttunk régi harcot,
- - U - - - - - U - -
vakok voltunk s ma hajnalok vagyunk.
U - - - U - U - U -
Homályból nem törnek reánk kudarcok -
U - - - - - U- U - -
világokat ölel kemény karunk.
U - U U U - U - U -
Új, óriási ember jár a Földön,
- - U- U - - - U - -
szivárvány reszket izmos vállain.
U - - - U - - - U-
Szemét szemétbe nem tiporja börtön,
U - U - U - U - U - -
büszkén tekint, forgó világain.
- - U - - - U - U-
Kezéből lázas mozgások, remények,
U - - - - - - - U - U
örömzsoltáros, tüzesős szavak
U - - - - U U - U -
pendülnek rombadöntött végtelennek
- - - - U - - - U - -
s a csillagok lábához omlanak.
U - U - - - U - U -
Ki látott ennyi új energiákat?
U - - - U - U - U- -
Ki sejtett ennyi láncravert erőt?
U - - - U - U - U -
Mi tegnap álom volt, valóra támad,
U - U - - - U - U - U
együtt örülnek városok, mezők.
U - U - - - U - U -
Nagy szépségét láthatjuk az erőnek
- - - - - - U U U - -
csillagmezőkön, emberarcokon.
- - U - U - U - U U
Ember máglyái csillagokba nőnek,
- - - -U - U - U - -
nem hull szemünkre többé hó, korom.
- - U - U - - - U U
Elomlik messze, kékpalástú távol,
U - - - U - U - - - U
ember göröngyén lázadás lobog,
- - U - - - U - U -
s világok napban táncoló porából
U - - - - - U - U - -
harmóniát hoznak vashomlokok.
- - U- - - - - U U
| A
A
A
A
B
C
B
C
D
E
D
E
F
G
F
G
H
I
H
I
F
J
F
J
K
J
K
J
| 11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
11
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|