És jönnek az évek... és mennek az évek, - - U U - U - - U U - U a szív belefárad, a szem beleréved: U - U U - U U - U U - U a partot keresve, a partot. U - - U - U U - U Hol láncra kötözve a megkopott csónak - - U U - U U - U - - U a földre borulva örülni a jónak, U - U U - U U - U U - - mert Isten: kezedbe te tartod. - - - U - U U - U Csak menni a szélbe és menni a napba - - U U - U - - U U - U és kezdeni ebbe és kezdeni abba - - U U - U - - U U - U és mindent, ó mindent megunni... - - - - - - U - U S ha este van s messzire zúg el a csend, U - U - - U U - U U - gondolni a nőre, ki messzire ment - - - U U - U U - U U - S nem tudni az éjben alunni. - - U U - U U - U Akarni a jót és a rosszba botolni, U - U U - - U - U U - U szabad szelek szárnyán mint rab robotolni, U - U - - - - - U U - U a fények elől ki-kitérni; U - U U - U U - U és jön, jön az év és múlik az év - - U U - - - U U - és tűnik az élet és múlik a hév - - U U - U - - U U - és nem lehet semmit elérni. - - U - - U U - U Papírra borulva a kín szövetén U - U U - U U - U U - majd későn, az aggkornak eljövetén, - - - U - - U - U U - majd akkor, magamba, setéten, - - - U - U U - U hogy foglak keresni, te perc, te tünő! - - - U - U U - U U - És téged, te angyali termetü nő! - - - U - U U - U U - S a szellőt a távoli réten... U - - U - U U - U S meglelni majd nem lehet semmit se már. - - U - - U - - - U - Csak nézni, hogy fölfele száll a madár. - - U - - U U - U U - S megnyitja az útam az égig; - - U U - U U - U lehúnyni a két szemem hangtalanul, U - U U - U - - U U - s mint jöttem, elmenni oly rangtalanul - - U - - U - - U U U a csillagok útjain végig... U - U U - U- - U
| A
A
B
| 12
12
9
| | A
A
B
| 12
12
9
| | A
A
B
| 12
12
9
| | A
B
C
| 11
11
9
| | A
A
B
| 12
12
9
| | A
A
B
| 10
11
9
| | A
A
B
| 11
11
9
| | A
A
B
| 11
11
9
| | A
A
B
| 11
11
9
| | A
A
B
| 11
11
9
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|