Kaffka Margit Erdőn című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
 -     -   U  -      -  -     U -  U  -   
- Smaragdlevelek rezgő mélyiben
    U -   U U -   -  -  -  U -  
Halk fényeső. - Ejh, áruló köpeny!
 -    -  U -    -    - U -  U -    
Mért lesked ott? El van végezve már!
 -    -  U  -    -   -   - -  U  -   

  
Szél zörren át. Futkos tétova nesz. -
  -   -  U  -    -  -   - U U  U      
- Most mozdul!... Oh, korhadt fatörzs az ott!
   -    -  U      -    -  -    U -    U  -    
Hát el bírt menni mégis, - itthagyott!
 -  -   -    -  U  - U     -   U  -    
Fülembe cseng: "Utolsó szavad ez?" -
 U -  U   -     U -  -   U U  U      

  
Szörnyű, - e sok fa hogy útamba áll!
  -   -    U  -   U  U   - -  U -    
Szeret, - szeret! Tudom, megbánta már,
  U -       U -    U -    -  -  U  -   
Szeszélyem űzte el, s most nem talál.
  U  -  U  -  U -      -    -   U -   
Nem válhatunk mi így el! Oh - megyek!
 -   -  U -    U -   U   -     U  U   

  
- Már szétsimúlnak mind a levelek,
   -    -  U -  -   -   U  U U U  
Az ösvény. - Csitt, ő az! Hunyt szemmel áll,
U  -  -        -    - -    -      -  U  -   
Az arca ónszínű, mint a halál...
U  -  U -   - -   -   U  U -     
- Most várok még! - néznem kell; hogy remeg!...
   -    - -   -      -  -   -     -    U U     
A

B

C

A

 10

10

10

10

A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

A

A

B

 10

10

10

10

A

B

C

A

 10

10

10

10