Szerző
Endrődi Sándor

Endrődi Sándor

költő és író

1850. január 16. — 1920. november 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1233 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. december 26.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Endrődi Sándor

Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Sebeink csak nem szünnek meg
Fájni, égni,
Nem enyhülnek, megújulnak
Szenvedési,
De legsajgóbb az a régi -
Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Alva járunk, némán vérzünk,
Félig élünk...
Hova tünt el a mi régi
Dicsőségünk?
Nagy ügyünknek nagy vezéri?...
Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Márványtenger sötét habja,
Vad haragja -
Az egeket sűrű zajjal
Ostromolja:
Meddig kell még rabul élni?
Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Ha te Isten, te nagy Isten,
Meghallgatnád
A bujdosó Magyarország
Nagy siralmát,
S reményt adnál újra néki!
Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Ha még egyszer, ha még egyszer
Fölvirradna
Szabadságunk lehanyatlott
Fényes napja -
S nem kellene csak remélni...
Haj, Rákóczi! haj, Bercsényi!

Endrődi Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!