Endrődi Sándor

A kosár

Adjon Isten jó napot,
Aranyidőt szüretig!
- Jó napot, jó emberek,
Mit akarnak kendtek itt?
- Pataki Pál külde minket
Háztűznézni,
Kelméteket arra kérni:
Egyik lányuk' adják néki.
- Uramisten, melyiket?
- A jobbikat, szebbiket.
- Hogy áldja meg a teremtő:
Szép is, jó is mind a kettő!
Két liliom egy hajtáson
Frissek, mint a hajnal-álom.
Kettő közül melyiket hát:
Erzsikét-e vagy Juliskát?
- Juliskát, a kisebbiket.
- Oh, mindjárt az életemet!
Az a leány, bár eladó, -
Nem Pataki Pálnak való, -
Nem adom a lelkem ágát,
Elmondom egy nagy hibáját:
Nem tud szegény sütni-főzni,
Kendert fonni, vásznat szőni,
Nem tud semmit a fejéshez,
Nagyon pávás, nagyon kényes;
Ha karperec nincsen rajta,
Lecsügged a jobbik karja,
S ha nincs szattyán topánkába:
Sebes lesz a harmat lába;
Keveset jár, sokat fekszik,
Fúvó széltől megbetegszik,
Elájul, ha nap süt rája,
Árnyékba meg hideg rázza;
A kapuba sem eresztjük
Arany hintó nélkül, -
A kis ujját sem mutatjuk
Arany gyűrű nélkül, -
Reggelenkint görcsöket kap,
Alkonytájba szédül:
Elmehetnek kigyelmetek
A leányunk nélkül!