Azon senki ne épitsen,
U - - U U - - -
Hogy engem lát vigadni,
U - - - U - U
Mert örömet, a hol nincsen,
- U U U U - - -
Néha lehet mutatni.
- U U - U - U
Hogyha olykor talál érni
- U - - U - - U
Örömnek holmi gőze,
U - - - U - U
Másnak, okát nem kell kérni,
- U U - - - - U
Mert ahhoz semmi köze.
- - - - U U U
Vidám legyek, vagy kedvetlen:
U - U - - - - -
Senki arrul nem tehet,
- U - - - U U
Indulatom szemlélhetlen;
- U U - - - - -
Napvilágra nem kelhet.
- U - U - - U
Mert örömemnek ösztönét
- U U - U - U -
Valaminthogy titkolom,
U U - - - U U
Úgy bánatom eredetét
- - U U U U U -
Másoknak nem panaszlom.
- - - - U - U
Ebben s abban volt már részem,
- - - - - - - -
Még a szerencse hagyta,
- U U - U - U
Bút s örömet érzett szivem,
- U U U - - U -
Tudja, a ki próbálta.
- U U - - - U
De már lelkem eztet, aztot
U - - U - U - U
Okosan viselheti,
U U - U - U U
A ki mihez hozzá szokott,
U U U - - - U -
Aztat könnyen türheti.
- - - - - U U
| A
B
A
B
| 8
7
8
7
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 8
7
8
7
| ^ Keresztrím
| A
A
A
A
| 8
7
8
7
| ^ Bokorrím
| A
B
A
B
| 8
7
8
7
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 8
7
8
7
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 8
7
8
7
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|