Szerző

Szentiváni Mihály

erdélyi magyar költő, író, újságíró és politikus

1813. május 30. — 1842. december 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 749 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. november 15.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szentiváni Mihály

Székelytámadt

Székelyudvarhelyen
Nyögve fú a szellő,
Zugva foly iszapos
Ágyán a Küküllő;

Nyögve fú a szél; mert
Székelytámadt-ról jő,
S vitézek sírhalmát
Mossa a Küküllő.

János Zsigmond alatt
— Ugy mond a kronika —
Feltámadt a székely,
Vezér volt Balassa.

Feltámadt; mert hona
Sebét nem nézhette,
S a vérrel szerzettet
Vérével védette.

Nem gondol fészkiért
Éltével a madár:
Hát a bajnok székely
Gyávább a madárnál?

Halálos harczot kezd
Étkiért a tigris:
S nem rabiák el tőle
Végső falatját is?

Nem gátiák jogait
S ősi kiváltságát?
A lassu Marost is
Feltorlasztja a gát.

Feltámadt a székely
De Radák és Majlát
Zsoldos csapatokkal
Megtörék hőshadát.

Elhullott harczfiak
Békén nyugodjatok!
A székely honért ti
Vitézül haltatok.

Székelytámadt-várát
Bár gúnyul épiték,
Büszkélkedve néz rá
A késő ivadék.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!