Csizmadia Sándor Lokomotív című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Szikrákat szórva, lángokat lehelve,
  -  - -    -  U   -  U -   U -  U  
Csattog, prüszköl a néma sineken;
  -  -     -   U  U  - U  U U -   
Bősz kedve mintha csak a vészbe telne,
 -    -  U  -   U   U  U  -   U  -  U  
Száguldva jár és tombol rémesen.
  - -   U  -  -   -  -   - U U  
Acélkörmét a sínbe vágja,
U -  -  -  U  -  U  -  U  
Hogy az nyög és felsír bele,
 U   -    U  -   -  -   U U 
A felhős és búgó szele,
U  -  -  -   - -   U U  
Jaját széthordja a világba...
 U -    -  -   U U  U -  U    
S a szörny rohan tovább, tovább,
  U   -     U -   U -     U -    
Hegyen-völgyön, pusztákon át
 U  -   -   -    -   - U  -  
Hol ember is csak néha járt
 U  -  U  -    -   - U  -  
És dühe nem ismer határit.
-   U U  U  -  -   U - U   

  
Bár izzadsága nagy cseppekbe hull,
 -  -  -  - U  -     -  -  U  -    
Tiporja a szegény sínpárt vadul.
 U -  U U   U -    -  -    U -   
S a sínpár megreszket a támadásra,
  U  -  -   -  -   U  U  - U -  U  
Testét riadtan a lágy földbe ássa,
 -  -   U-  U  U  -    -   U -  U  
De menekvése ám még sincs neki,
 U  U -  - U -   -   -     U U 
A szertehulló szikra égeti...
U   -  U -  -   -  U - U U   
A szörnyetegnek acélkarja,
U   -   U -  U  U -  -  U  
Csikorgó dühvel tépi, marja,
  U -  -  -  -   - U   -  U  
— Hogy itt-ott még a husa is lemállik -
         U   -   -    -  U  U U -   U -  U   
Előtte nincsen irgalom halálig.
U -  U  -   U  -  U -   U - -   
S panaszba tör a sín fájó siralma,
   U -   U  U  U  -   - -  U -  U 
És elsikoltja a zúgó viharba:
-  -  U -   U U  - -  U -  U   

 
Ez hát a hála?!...
-   -  U  - U     
Az öt világrésznek hol az a tája,
U  -   U -  -   -   U  U  U  - U  
Hová még el nem vittelek?
 U -  -  -   -   -  U -   
Virágos, lombos ligetek
 U - -    -  -   U U U 
Illatjukat szórták utadba,
-  -  U -    -  -  U -  U  
Madársereg dala fogadta
 U -  U -   U U  U -  U 
S kísérte gyors futásodat...
   - -  U   -    U - U U    
A büszke tölgyek megcsudáltak,
U  -   U  -   -   -   U -  U  
A vándorfelhők is megálltak.
U  -  -  -  -  -   U -   -   
S teljessé én tettem uralmad,
   -  -  - -   -  U  U -  -   
Hogy egy istenség lett hatalmad.
 U   U   -  -  -   -    U -  -   
Meredek, sziklás bérceken,
 U U -     -  -   -  U -   
Hol csak a zord halál terem,
 -    U  U  -    U -   U -   
Csatákat küzdve száz veszéllyel,
  U - -   -   U   -   U  -   -   
Leomló kővel, éjsötéttel,
 U-  -  - U   -  U -  U  
Ölemben vittelek én téged át,
U -  -   -  U U  -   - U  -   
Mint jó anya a kedves magzatát.
 -    - U  U U  -  -   -  U -   

  
Versenyt futva a szálló széllel,
 -  -     -  U U   -  -   -  -   
Csak énvelem érted a célt el.
  U  -  U U  -  U  U  -   -   
S ez most a hála?...
  -   -   U  - U    
Amaz pedig
U -   U -  
Felel nagy hahotázva:
 U -   -    U U -  U   

  
Mit ér nekem
 U  -   U -  
Ha a földet körülölelhetem?...
 U U  -  -   U U U -  U -      
Hogy átrohanva száz határon,
 U   -  U -  U   -   U - U  
A bércet is, a síkot is bejárom...
U  -  U  U   U  - U  -   U - -     
Mosolyoghat felém a fű, a virág,
 U U  -  -   U -  U  -  U  U -   
Nekem teremhet minden lombos ág;
 U -   U -  -   -  -   -  U  -   
Hátat fordíthatok a vad viharnak,
 - -   -  -  U U  U  -   U -  U  
Arathatok ezernyi diadalmat,
U -  U U  U -   U  UU -  U  
A cikázó villám is irigyelhet,
U  U - -  -  -  U  U U  -  -   
Hogy versenyre velem még ő se kelhet...
 -    -  -   U  U -   -  -  U  -  -     
Te adsz nekem mesés gyors szárnyakat —
 U -     U -   U -    -     -   U -          
De te is raksz rám súlyos láncokat,
 U  U -   -     -   -  -   -  U -   
Lehetnek céljaim magasztosak, nagyok,
 U -  -   -  U-   U -   U -    U  -   
Mit ér, ha érzem, hogy csak hitvány báb vagyok?
 U  -    U -  -    -     -   -  -    -   U  U  
Az aranyos, a sugárzó vidéken
U  U U  U   U  U -  -  U - U 
Ugy elrohanok, hogy még meg se nézem
U   -  U U -    -    -   -   U  - -  
Mert nincs idő, űz, hajt két vaskarod;
 -    -    U -  -    -    -   -  U -   
S ott járhatok csak, hol te akarod.
  -    -  U -    -    -   U U U U  
Egyszer vihetne önakaratom,
-    -   U -  U U U U U -   
Száguldhatnék vidáman, szabadon,
  - -   -  -   U - -     U U -   
Habár utam a biztos vészbe vinne,
 U -  U U  U  -  -   -   U  -  U  
S az enyészet borulna tetemimre...
  U  U  -  -   U -  U  U U -  U    
Hiú diadalokra nem,
 U-  UU U -  U  U  
A szabadság édes csókjára vágyom;
U   U -  -  - -    -  - U  -  -   
S utamban állsz, miattad nem találom.
  U -  U  -       U-  -   -   U - U   

  
Lángok lövelnek két szeméből
 -  -   U -  -   -    U - -  
S a szörny rohan tovább, tovább,
  U   -     U -   U -     U -    
Hegyen, völgyön, pusztákon át...
 U  -    -   -    -   - U  -     
Bár izzadsága cseppekbe’ hull,
 -  -  -  - U   -  -  -         -    
Tiporja a szegény sínpárt vadul...
 U -  U U   U -    -  -    U U    
A

A

A

A

B

A

A

B

C

C

D

E

 11

10

11

10

9

8

8

9

8

8

8

9

A

B

C

C

D

D

E

E

F

F

E

E

 10

10

11

11

10

10

9

9

13

11

11

11

A

A

B

B

C

C

D

A

A

C

C

B

B

E

E

F

F

 5

11

8

8

9

9

8

9

9

9

9

8

8

9

9

10

10

A

A

B

C

B

 9

9

5

4

7

A

A

B

B

C

C

D

D

A

A

E

F

G

G

H

H

G

G

G

G

I

I

J

B

B

 4

10

9

11

11

10

11

11

11

11

12

10

12

12

11

11

10

10

10

10

11

11

8

11

11

A

B

B

C

D

 9

8

8

9

10

Alliteráció



































Alliteráció





















Alliteráció





























































































Alliteráció