Mese, mese, mátka, pillangós határba: U U U U - U - - - U - U Volt egyszer egy király Nekeresd országba. - - U - U - U U - - - U Nevenincs királynak nagy volt a bánata, U U - U - - - - U - U U Csupa siralom volt éjjele, nappala. U U U U - - - U U - U U Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába. U - - U - U - - U U - U Sűrű könnye pergett fehér szakállába: - - - U - - U - U - - U "Akármit csinálok, reszketek és fázom, U - - U - - - U U - - - Hiába takargat aranyos palástom! U- U U - U U U - U - U Aki segít rajtam: koronám, kenyerem U U U - - - U U - U U - Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!" - U - - - - - U - U U U Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt, - - - - U - - - U - U - Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt: - - U - - - - U - U U - "Ki tud orvosságot a király bajáról, U U - - - U U U - U - - Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?" U U U - - U U U - U - U Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. U - U U - - U U - U - - De együtt se ért az egy falat kalácsot. U U - U - U - U - U - - Didergő királynak csak nem lett melege, U - - U - - - - - U U U Majd megvette szegényt az Isten hidege. - - - U U - U - - U U U Körmét fúvogatta, keserűn köhintett, - - - U - U U U - U - - Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: - - U UU - - - - U - - "Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom, - - U U U - U - U - - - Hívjátok elő az udvari bolondom!" - - U U - U - U U U - U "Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed, - U U U U - - - U U U U Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed." - U - U - U U - - - U U "Teli van énnálam ésszel a szelence: U U U - - U - U U U - U Hideg ellen legjobb a meleg kemence. U U - - - - U U - U - U Gyújtass be csak, komám" - nevetett a bolond, - - U - U - U U - U U - S nevetett köntösén a sok arany kolomp. U U - - U - U U U - U - Kergeti a király ki a sok léhűtőt: - U U U U - U U - - - - Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt! - - U - - U U - U U - - "Hamar cédrusfával a kandallót tele, U - - - - U U - - - U U Urunk-királyunknak attól lesz melege!" U - U - - U - - - U U U Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya, - - U - - - U - - U - U El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. U U - - - U - - - - - U Sergett is a király előtte, megette, - - U U U - U - U U - U Utoljára mégis csak azt dideregte: U - - U - - U - U U - U "Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege, - U - - - U U - - U U U Már a szakállam is csak úgy reszket bele!" - U U - U - U - - - U U Nyöszörög a fűtő: "Felséges királyom, U U U U - - - - - U - U Életem-halálom kezedbe ajánlom, - U - U - - U - U U - - Most dobtam bele az utolsó forgácsot, - - - U U U U - - - - - Jó lenne hívatni az udvari, ácsot!" - - U - - U U - U U - U Nekibúsult erre a didergő király, U U - - - U U U - - U - Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: U U - U - U U U U U U- "Vágjátok ki kertem minden ékességét, - - - U - - - U - - - - A szóló szőlőnek arany venyigéjét, U - - - - U U - U U - - A mosolygó almát, a csengő barackot, U U - - - - U - - U - - Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! - U U U - U - - - U - - Széles ez országban amíg erdőt láttok, - U U - - U U - - - - - Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. - - - U - U - - U - - - Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege, - - - - - U U - - U U U Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!" U - - - - - U - U - U U Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek, - - U U - - - U - - - - Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek. U - - U - U U U - - - - Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta, - U - - U - - U - U - U Fészkit ezer madár jajgatva siratta. - U U - U - - - U U - U A rengeteg fákból egy szál se maradt ott, U - U - - - - - U U - - Aranyos kandallón mind elparazsallott. U U - - - - - - U U - - Didergő királynak de minden hiába, U - - U - - U - - U- U Nyögve gubódzik be farkasbőr bundába: - U U - - U - - - - - U "Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege, - U - - - U U - - U U U Csak egy fogam van már, az is vacog bele!" U - U - - - U - U - U U Nekeresdországban van is nagy kopogás, U U - - - - U - - U U - Ripegés-ropogás, siralom, zokogás. U U - U U - U U - U U - Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog - - U U U - - - - - U U U A király ajtaja egyszer csak csikorog. U U - - U U - - - U U - Betipeg egy lányka, icike-picike, U U U - - U U U U U U U Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. - - - - - - - U - U U U Az ajaka kláris, a foga rizskása, U U U - - U U U U - - U Csacsog, mint az erdő zengő muzsikása: U - - U - - - - U U - U "Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!" - U U - - U - U U - - U Megfordul a király: "Ácsi, kislány, ácsi! - - U U U - - U - - - U Azt se tudom, ki vagy, soha se láttalak, - U U - U - U U U - U - Mért haragszol reám? Sohse bántottalak!" - - U - - U- - U - - U - Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: U - U U - U U - - U U - "Minek szedetted le a házunk tetejét? U - U - - U U - - U U - Hó is hullongázik, eső is szemezik, - - - - - U U - - U U U A mi padlásunkra az most mind beesik; U U - - - U - - - UU U Elázik a bábum kimosott ruhája, U - U U - - U U - U - U Vasárnap délután mit adok reája?" U - - - U - U U - U- U Mint amikor nap süt a jeges ereszre, - U U - - U U U U U - U A király jégszive harmatot ereszte. U U - - U U - U U U - U Szemében buggyan ki szívének harmatja, U - - - - U - - - - - U Szöghaját a lánynak végigsimogatja: - U - U - - - - U U - U "Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom, U - U U - - U - - - U - Bíborköntösömet feldaraboltatom. - - - U U - - U U - U - Bársonyrokolyája, selyem főkötője, - - U U - U U - - U - U Lesz ezüstkötője, aranycipellője!" U U - U - U U - U - - U Most már meg a kislány mondta azt, hogy "ácsi! - - U U - - - U - U - U Mégiscsak jó bácsi vagy, te király bácsi!" - - - - - U - U U - - U Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett - U U - U - - - U - U U - S didergő királynak nyomban melege lett! U - - U - - - - U U U - A tükörablakot sarokra nyitotta, U U U - U - U - U U - U Városa lakóit összekurjantotta: - U U U -U - U - - - U "Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak, U - U - U - - U - U - - Juttatok belőle, aki fázik, annak!" - U - U - U U U - U - U Tódult is be nyomban a sok szegény ember, - - - U - U U - U - - U A márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger. U - - - - - - - - U - - Ki is szorult tőlük király a konyhára, U - U - - - U - U - - U Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: - U - U - - - - U - - U "Asztalt terigetni, ökröt sütögetni, - - U U - U - - U U - U Fussatok a hordót csapra ütögetni, - U U U - - - U U U - U Ily kedves vendég még nem járt soha nálam, - - - - - - - - U U - - Mint a saját népem - nagy Meseországban..." - U U - - - - U U- - U
| A
A
B
B
A
A
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
B
B
B
B
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
A
A
| 12
12
12
12
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció |